Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A hatalomgyakorlás módszertana. A nyílt kommunista hatalomátvétel
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 283' mentesíteni akarta magát, Tóth Gábor azt mondta, hogy ezt nem teheti, mert akkor bejön „a barbár sereg", értvén ez alatt a szovjeteket. Egy köztörvényes bűnök miatt elítélt volt rab is ellene vallott, azt állítván, hogy fogsága idején három hétig dolgozott neki, s ezért egy fillért sem fizetett. Az Igazoló Bizottság is érezhette, hogy a fenti vádak komolytalanok, s ezért a faluban kidoboltatta, hogy aki valamit tud ellene, az jelentkezzen, és hivatalosan jelentse. A bizonyításra végeredményben komoly kísérlet sem történt, amely önmagában súlyos törvénysértés volt. A fent leírt eljárás is azt bizonyítja, hogy az igazoló bizottságok eljárása minden törvényt, szokást, jogszokást megcsúfolt, s a határozatokat a legtöbb esetben kicsinyes bosszúvágy vezérelte, amely viszont emberi tragédiák sokaságát okozta. Tóth Gábor természetesen az internálótáborban kötött ki, ahol mindenkit hat hónapig rendes bírósági eljárás nélkül fogva lehetett tartani, s ez a hat hónap tetszőlegesen többször is meghosszabbítható volt, „természetesen" minden indoklás nélkül. Kommunista javaslatra „lakásügyi bizottság" felállítását is elhatározták, egy elnökkel és öt taggal. Munkájáról túl sokat nem tudunk, de a korabeli szemléletet és gyakorlat miatt a bizottság felállításával kapcsolatban eleve fenntartásaink vannak. A Termelési Bizottság 1945. aug. 21-én alakult meg a jegyzői hivatalba öszszehívott rendkívüli Nemzeti Bizottsági ülésen, amelyen a jegyző ismertette, hogy erre felsőbb utasításra került sor. I5 8A megalakítandó bizottság célja a mezőgazdasági termelés előmozdítása. A jegyző részletesen ismertette a tennivalókat, s azt, hogy alakítandó bizottságba minden párt egy-egy főt delegálhat, de lehet arányosítani is. A javaslat formájába csomagolt utasítás nem váltott ki osztatlan lelkesedést. A tárgyalás eredménytelen volt, s a gyűlés határozathozatal nélkül oszlott fel. A kérdés természetesen ezzel csak elodázódott, de nem oldódott meg. 1945 szeptemberében újabb kísérlet történt a rendezésre. A Nemzeti Bizottság határozatot hozott arról, hogy a „termelés biztonságára vonatkozóan figyelemmel kell lenni,... mert ebben nyugszik a demokrácia léte vagy nem léte.". 15 9 Az ügy tényleges komolyságát a már megtörtént földosztás húzta alá, hiszen a földhöz juttatott új gazdák rendszerint nem rendelkeztek sem igaerővel, sem megfelelő termelési tapasztalatokkal, hiszen jelentős hányaduk földnélküli mezőgazdasági cseléd volt, akik legfeljebb a mezőgazdaság termelési folyamat egy részét ismerték. Ezzel kapcsolatban - most első ízben - komolyan bírálták a földosztás folyamatát is, mert a földosztó bizottságok nem úgy működtek, aho15 8 Uo. 15 9 Uo. 1945. szept. 7. 3. pont. Ugyanitt bírálták a földosztó bizottság munkáját, , "mert sok helyen nem úgy működik, mint ahogyan az elő van írva".
