Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A földosztás
274 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte vei az „hosszabb idő óta, több éven át végzett jegyzői munkát, tehát gyakorlata megvan tanfolyam nélkül is." A testület kevésbé volt megértő a volt jegyzővel, Farcsádi Lajossal szemben, akit meglehetősen barátságtalan módon szolgálati lakása azonnali elhagyására szólítottak fel. „Mától számítva 8 napon belül hurcolkodjon más, már előbb felajánlott lakásba" - szólt a határozat, amely azonban - lévén nyolc ellenszavazat - nem volt egyöntetű. A vészesen közeledő kommunista diktatúra és a nemzeti hagyományok semmibevétele volt az a döntés, amellyel a március 15-i ünnepséget vasárnapra, az egyházi szertartás időpontjára tették, ebben az évben ugyanis március tizenötödike pénteki napra esett. Ezzel párhuzamosan átiratot intéztek a falu plébánosához, Rédai Jánoshoz, amelyben arra intették, hogy „illeszkedjen bele a demokráciába és ne ellenkezzen a nép akaratával". Hasonló intelmet kapott a malom tulajdonosa is. Nem meglepő módon a képviselőtestület határozata alapján fel kellett olvasni a községi előjáróság névsorát azért, hogy „döntsön a nép amellett, hogy kire van szüksége és kire nem". A népre való hivatkozásnak e cinikus formája a korabeli politika bevett gyakorlata volt, amely egyedül azt a célt szolgálta, hogy megfélemlítsék a nem kommunista politikai erőket, amely bevallvabevallatlan, a gyengeség jele volt. Az ünnepség eseményeit március 27-én értékelte a képviselőtestület, 14 4 amelyet ténylegesen márc. 17-én tartottak. Az elnök kijelentette, hogy az ünnepség „a népellenes tisztviselők eltávolítása végett volt...", amely lépést - szerinte - a „nép" kilencven százaléka helyesli. Kiderült, hogy az újonnan választott jegyző és a községi írnok volt a célpont. Hamarosan sorozatos vizsgálat indult a jegyző és a malomtulajdonos ellen közellátási és beadási ügyekben, s megcsonkították a jegyző földilletményét is. A támadásokat szervező kommunista párt szándéka hamarosan világos lett. Nem törődtek ugyanis bele, hogy pártfogoltjuk, Kozsár jegyzői képesítés hiányában nem lehetett jegyző, s ezért érthető, hogy mind a Nemzeti Bizottság, mind pedig a képviselőtestületjegyzőkönyveit Kozsár István hitelesítette. A földosztás Az 1945-ös földreform történelmi jelentőségét aligha lehet vitatni, de nem azon az alapon, ahogyan azt a korabeli és a későbbi kommunista propaganda tette. Ma már világos, hogy a kommunista párt legfelsőbb vezetése a földosztást elsősorban olyan politikai propagandaeszköznek szánta, amellyel hatalmi bázisát pillanatnyilag szélesítheti, hogy aztán később megvalósítsa a szovjet típusú kolhozrendszert. A politikai érdekektől sarkallt és éppen ezért átgondolatlanul 14 4 Uo.
