Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A földosztás
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 275' végrehajtott földosztásnak elsősorban a magyar mezőgazdaság és értelemszerűen a magyar parasztság látta kárát. Nézzük, hogy a vélekednek erről mérvadó paraszti politikusok. Kovács Imre, a paraszti radikalizmus és népi mozgalom egyik meghatározó egyénisége, a Parasztpárt szervezője (1939) a helyzetet a következőképpen látta: „Nyilvánvaló volt, hogy a kommunisták nem akarnak mintaszerű földreformot, nekik az egész arra volt jó, hogy maguk mellé állítsák a szegényparasztságot, mint politikai erőt, gazdaságilag pedig előkészítsék kollektivizálást. Ők már tudták, hogy a parasztságot kíméletlenül beterelik a kolhozokba. Minél rosszabb a földreform, annál több a kifogás, annál könnyebb érvelni" a közös gazdálkodás mellett, ahogyan azt Rákosi 1948-ban kifejtette. Kovács Imre úgy látta, hogy a cél érdekében a kommunisták a végrehajtásba is becsempésztek egy sor olyan elemet, amely e cél elérését szolgálta. Azzal érveltek, hogy a földosztást nem lehet az „urakra" bízni. Ezért a Földigénylő Bizottságokat gyakorlatilag mindenütt a kommunisták állították össze, s ezt tették a fellebbviteli fórumoknál is. Mindez azt eredményezte, hogy „terrorisztikus" módszerekkel az igazságtalanságok sorát követték el, s általában úgy viselkedtek, „ahogy egy... kommunistához illett". 14 5 Hasonlóképpen látta a fejleményeket Nagy Ferenc kisgazdapárti politikus, későbbi miniszterelnök. „A földreform végrehajtása alkalmat adott a Kommunista Pártnak nagyarányú terjeszkedésre. Óriási plakátokon hirdették, hogy a földet a Kommunista Párt adja... Sok igazságtalanság történt olyan módon is, hogy a rendelet kimondta, bárkinek a földjét el lehet venni, aki hazaáruló volt, vagy népellenes tevékenységet folytatott... Megindultak erre a jómódú parasztok ellen az árulkodások. Ráfogták egy-egy parasztra, hogy rosszul bánt az aratómunkással, vagy hogy megütötte cselédjét, mire a helybeli földigénylő bizottság népellenesség címén elkobozta az ilyen parasztnak a földjét.". 14 6 Még inkább elgondolkodtató a kommunista Hegedűs András véleménye, aki - mint tudjuk - Rákosi utolsó miniszterelnöke is volt. Amint emlékiratában írja, a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének határozata úgy szólt, hogy „a gyors cselekvés és a befejezett tények döntik" el a földreform sorosát. „Lényegében arról volt szó, hogy a hazatért moszkvai kommunisták, kiegészülve néhány hazai kommunistával vagy kommunistabarát parasztpártival, saját pártja, 14 5 Kovács Imre: I.m. 234-239. A Márciusi Frontba és népi kollégiumokba beszivárgó kommunisták tevékenységéről így ír: "...amikor beálltak sereghajtónak a kommunista pártba, részt vettek az erőszakos, kegyetlen, brutális kollektivizálási hadjáratban - mert hadjárat volt - amikor saját osztályuk likvidálására vállalkoztak, akkor már nem voltak különbek a janicsároknál, a meghökkent, megdöbbent, megfélemlített parasztság annak is nevezte őket.". Uo. 238-239. 14 6 Nagy Ferenc: I. m. l.k. 140-147.
