Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az önállósodás állomásai
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 253' 141/1938. sz. véghatározat értelmében kimondták azt, hogy Polgár képviselőtestülete Görbeház telepnek önálló községgé való alakulását a maga részéről is szükségesnek tartja, mielőtt azonban érdemi határozatot hozna, bizottságot küld ki a községi főbíró elnöklete alatt. A bizottságba Dr. Kiss Pétert, Elek Istvánt, Gecse Albertet és Puskás Jánost választották. A határozat szerint a bizottságnak a kérdés legtárgyilagosabb kivizsgálására kell törekedni. Az indoklás szerint Polgár község képviselőtestülete örömmel akar segítségére lenni a telep lakosságának törekvésében, annál is inkább, mert „ők Polgár községbeli lakosok voltak". 10 7 A polgári képviselőtestület határozata nem volt egyértelmű! Taktikus hozzáállással, udvarias köntösbe csomagolva ugyan, de a kérdést elnapolták. Görbeháza önállóságának a kérdése azonban ekkorra már végeredményben eldőlt! A kérdés újratárgyalása ugyanis tulajdonképpen a belügyminisztériumi akarat végrehajtása volt, s a belügyminisztérium nagyon lényeges elvi állásfoglalásban fejtette ki ennek fontosságát. Marton minisztériumi államtitkár ugyanis a miniszter nevében a következőket közölte Szabolcs vármegye főispánjával, miután rosszallását fejezte ki a kért tájékoztatás elmaradása miatt. „Megjegyzem, hogy a magam részéről Görbeház telepnek önálló kisközséggé alakítását nemcsak megokoltnak, de igen nagymértékben kívánatosnak is látom, azért, mert e jelentékeny népességű zárt település arra lenne hivatva, hogy községgé alakulva igen nagy kiterjedésű tanyavilágnak váljék minden szükséges intézménnyel ellátott központjává. Görbeház teleptől Hajdúnánás 13, Hajdúböszörmény pedig 28 kilométerre fekszik, s ennek a két városnak Görbeház telep közelében lévő több ezer főt számláló tanyai lakossága van, amelynek ez idő szerint semmiféle tanyai központja nincs. Fontos lenne tehát, hogy e szétszórt lakosságú, 6-7000 lakost számláló tanyavilág egyik pontján a már kialakult népes, zárt település az önálló fejlődés útjára léphessen, ami csakis az önálló községgé alakulás esetén remélhető. Az önálló község könnyebben juthat hozzá a még szükséges intézményekhez (: posta, orvos:), amelyekről, a belterületekről minden irányban igen nagy távolságban lévő 6-7000 főnyi lakosságnak igen nagy szüksége lenne. Éppen ezért Görbeház telepnek önálló községgé alakulását topográfiai szempontból fontosnak látom, és kívánatosnak tartom annak előmozdítását." . 10 8 A fenti belügyminisztériumi állásfoglalás, amely megfelelt a fentiekben már leírt és a magyar törvényhozás által törvényekkel is támogatott telepítési és birtokrendezési szándéknak, áttörést hozott Görbeháza önálló községgé válásában. Mindenekelőtt megváltozott a megyei szervek magatartása is, amely immár 10 7 Uo. 10 8 Uo. Marton miniszteri tanácsos próbaköltségvetés készítését is elrendelte. A belügyminisztériumi leirat száma 77 824/1938.III.B. Budapest, 1938. már. 28.
