Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az önállósodás állomásai

254 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte GÖRBEHA2A TELEPES KÖZSE M-1-H.520 tili »/XtÍ, (liÜÚ.'.Jx-S^^W^ áMk^y nem volt elutasító. Más kérdés az, hogy jó ideig még érezhető volt az elodázás szándéka. A dadai alsó járás szolgabírájának ugyanis még mindig az volt a véleménye, hogy mivel Bolgár József és társai még mindig nem adták be a kért okmány, így azt sem lehet tudni, ténylegesen akarják-e a telep önállósodását, s azt sem, hogy kérelmezők ténylegesen milyen területekre gondoltak. Hivatkozott arra is, hogy a térségben új telepítések vannak folyamatban, amelyeket célszerű lenne megvárni. Értesülése szerint Görbeházán száz mezőkövesdi lakost kívánnak letelepíteni, s összesen kétszáz házhelyet osztani.

10

9 Mindez azonban végeredményben utóvédharc volt, Görbeháza önállósodása eldőlt. Polgár elöljárósága 1939. április huszonhatodikán állította ki hivatalosan azt a bizonyítványt, amely megerősítette a Görbeháztelepiek korábbi állításait. Nevezetesen azt, hogy Görbeházán kettőszáznyolcvan megtelepült család él, s ez lehetővé teszi az önálló képviselőtestület választását. Elegendő számban vannak lakosok (földdel és házzal rendelkezők), akik a törvény értelmében - a jegyzői állás kivételével - valamennyi elöljárói posztot betölthetnek. A községháza részére hatszáz négyszögöl beltelek áll rendelkezésre, s megfelelő népiskola is van. A vármegye magatartása hasonlóan alakult. Görbeháza kérdésében Szabolcs törvényhatósági kisgyűlése az alispán előterjesztésére a 375/939. közgyűlési határozatával hozzájárult Görbeház-telepnek önálló községgé alakulásához. Minderről a hivatali út rendje szerint - értesítették a vármegye főispánját és m '84. •fimmàmm. mámmm i etó^éwl 12. kép. Az un. második osztás helyszínrajza, a község Hajdúböszörmény felőli része 10

9 Uo. A dadai alsó járás főszolgabírája az alispánnak. Tiszalök, 1938. jul.31. Hiv.sz. 16 949/1938