Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nagy Antal. A hajdúböszörményi erdő madárvilága. 1985-1990 - A böszörményi erdőn kimutatott madárfajok listája és azok státuszának értékelése

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 23 100. Kis poszáta (Sylvia curruca): Leginkább a tavaszi vonuláson adott jelt magáról, különben eléggé rejtett életmódod él. Költési időben történő megfigyelése alapján rendszeresen költhetett az erdőn lévő bokrosokban. 101. Mezei poszáta (Sylvia communis): Mint az előző faj, de a nyíltabb helyeket kedvelte. 102. Kerti poszáta (Sylvia borin): Rejtett életmódja és egyszerű színezete miatt ritkán került szem elé. Költési időben észlelt éneke alapján, a bokros területeken valószínűsítettük fészkelését. 103. Barátposzáta (Sylvia atricapilla): Az erdő rendszeres, helyenként gyakori fészkelőjeként tapasztaltuk. Hangja hozzátartozik az erdei madárszimfóniához. 104. Sisegő füzike (Phylloscopus sibilatrix): Rendesen, mint vonuló faj került elő az erdőn, viszont az 1986. 07. 15-ei előfordulása már költésgyanús volt. 1987. 08. 09.-én egy fiókákat etető szülőmadárral bizonyítást nyert alkalmi költése. Dr. Sóvágó M. szerint 1935-40 között 5-7 pár költött évente, de 1948-tól csak szórványosan 1-2 pár. 1967 és 1979 évben 3-3 pár, (Sóvágó, M. 1988). 105. Csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita): Rendszeres, helyenként gyakori fészkelője volt az erdőnek. Jellegzetes hangja sűrűn felhangzott az erdőn. 106. Fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus): Színezete alapján a nehezen meghatározható fajok közé tartozik; hangja viszont biztosan megkülönbözteti az előző fajtól. Ez utóbbi alapján határozva rendszeres tavaszi átvonulóként fordult elő erdőnkön. Színezete megfigyelésével 1986. 04. 26.-án sikerült kétségkívül meghatározni. Ősszel csendesen vonult. Dr. Sóvágó M. szerint 1938-44 között 5-10 pár költött évente az erdőn, különösen a peresi fenyőerdőt kedvelte. 1948-58 között 1-4 pár költött, 1958-1962 között nem volt. 1963-74 közt 1-2 pár. Azóta 1986-ig csak átvonulóként észlelte. (Sóvágó, M. 1988). Mindenképpen kiemelendő a három füzikefaj együttes jelenléte és költése erdőnkön! 107. Sárgafejű királyka (Regulus regulus): Egész évben megfigyelhető volt az erdőn; mennyisége vonulás (kóborlás) alkalmával és télen megemelkedett. Mivel az erdőn lévő telepített fenyvesekben, egész évben előfordult, költését valószínűsítettük, (ez csak a fészek megtalálása esetén lett volna bizonyítható, ami egy ilyen apró madár esetén nem olyan könnyű a tűlevelek sűrűségében). Figyelemreméltó, hogy hasonló élőhelyi körülmények között, a homoki telepítésű nyírségi Ricsikai-erdő - Tornyospálca - fenyvesében Agárdi Sándor tapasztalta költését (Agárdi 1981).