Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az egyház és az iskola
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 235' pénzt a minisztérium több részletben utalta le, de az végül kevésnek bizonyult. Tekintettel arra, hogy az építkezés elhúzódása az anyaközséget, Polgárt jelentős anyagi és erkölcsi kárral fenyegette, a tanfelügyelő javaslatára a nagyközség vezetése pótigénnyel élt. Ezt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium meg is szavazta húszezer pengő egy év alatt visszafizetendő kölcsön formájában. Ennek felvételét azonban a belügyminisztérium megtiltotta, arra hivatkozva, hogy ekkora nagyságrendű és rövidlejáratú hitel felvétele felborítaná a költségvetést. Az nem terhelhető egy évre ekkora összeggel. A bonyodalmak azt eredményezték, hogy a vállalkozó a kivitelezési munkát felfüggesztette, s csak akkor folytatta, amikor hétezer pengőt kifizettek. A hátralékot azonban a nagyközség nem tudta kiegyenlíteni, noha az építkezés közben befejeződött. Az ügy érdekessége, hogy közben a pénz a minisztériumtól mégis leérkezett a polgári takarékpénztárhoz, de a község vezetése nem tudott hozzáférni a pénzintézet zárlat alá való vétele miatt, amelyet viszont a vállalkozó kért. Az ügyben hosszas levelezés, kérvényezés indult, amelynek eredményeként végül a belügyminisztérium engedett, s közölte a vármegye alispánjával, hogy a már leutalt, de fel nem használt 13 000 pengőt Polgár nagyközség felvehesse és a görbeházi iskola céljára felhasználhassa. Felhívta azonban az alispán figyelmét arra, hogy Polgár nagyközség költségvetését sürgősen vizsgáltassa felül, mert a legutóbbi tárcaközi bizottság e téren hiányosságokat tapasztalt. Az iskola befejezésére egyébként engedélyezték a hosszú távú kölcsön felvételét. Ennek a döntésnek nyomán Polgár nagyközség képviselőtestülete 1929. április 16-án tartott közgyűlésében 19 887, 20 pengő hosszúlejáratú hitel felvételéről döntött, amely lépést Szabolcs vármegye közgyűlése 1930-ban tudomásul is vett. Még így is maradt háromezer pengő fedezetlen tartozás, amelynek megoldására a belügyminisztérium szabad kezet adott. 7 5 Rendezetlen maradt azonban továbbra is az iskola berendezése és tanítók fizetésének biztosítása. Ebben az ügyben Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye királyi tanfelügyelője Polgár község előjáróihoz igen kemény hangú levelet intézett, s felhívta figyelmüket arra, hogy „a szóban levő községi iskola kellő bebútorozásáról és felszereléséről haladéktalanul, bárminő módon gondoskodjon". Az iskola megnyitáskori berendezése valóban siralmas volt! A helyszínen készült jegyzőkönyv szerint az egyik tanteremben kölcsönkért, régi iskolai padok vannak, a másikban pedig támlákra fektetett deszkákon ültek a tanulók. A polgári előjáróság szerint a berendezés ügye megoldott, s a tanítói bérezés rendes leutalásáig a község száz pengő előleget fizetett ki Klaisz Gyulának, Tóth Juliannának pedig ötvenet. A tantermekben egyébként voltak fali táblák, dobogók, asztalok és kisebb felszerelések. 7 5 Uo. A minisztérium mindenestre az ügyben kikérte az alispán véleményét.
