Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az egyház és az iskola
236 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte A tanítói lakásokról megállapították, hogy azok a tanfelügyelői jelentés ellenére nem nyomortanyák, hanem "szolídul" megépített, világos, jó szobákból állanak. Tóth Julianna egyébként külön lakást nem kapott, hanem a még ki nem nevezett tanító lakásának egyik szobájában lakott, s később a község fog számára szobát biztosítani. A tantermek és a lakás fűtése ellen panasz nem lehet, a tanítói lakások melléképületei pedig a legszigorúbb kritikát is kiállják, sőt az istálló különös gonddal épült. 7 6 A telek kerítése még nem készült el, de az anyag már a helyszínen van és a munka tavasszal, befejeződik. A kiszállott küldöttség szerint a tanítók a legnagyobb hálával gondolnak a községi előjáróságra. A jelentést természetesen sok szempontból elfogultnak kell tekintenünk, de egy új, gyakorlatilag működését most kezdő, elemi oktatási intézménynél a felsorolt hibák valóban nem tűnnek súlyosnak, s a hibák pótolhatóak. A két tanítónak értelemszerűen más volt a véleménye. Szerintük a küldött, használt iskolai padok jelen állapotukban használhatatlanok, s kijavítás után is csak tizenhat gyermek számára lesz elegendő. Az iskolának a két táblán, az egy dobogón és az egyik teremben lévő tizenhat, ötüléses ócska padon kívül más bútorzata nincs. A két asztalt és a két széket görbeházi gazdáktól kapták kölcsön. A tanfelügyelő ezt a véleményt is figyelembe véve kitartott eredeti álláspontja mellett, s az 1929. márc. 18-án írt levelében kifejtette, hogy a görbeházi iskola működése „erősen meg van bénítva, mivel nincsen meg a szükséges felszerelés és bútorzat. Rozoga padok csak egy tanteremben vannak, a másik tanteremben téglákra helyezett építési deszkákon ülnek a tanulók, a harmadik tanteremben pedig éppen nincs semmi. így az iskola a népoktatásügy nagy kárára, a telep lakosságának nagy fájdalmára, de a vidék közmegütközésére részben nem tud működni, részben pedig csak igen hiányosan működhetik". 7 7 Jelentésében kiemelte, hogy a tanítók illetményének és helyi javadalmazásának ügye az iskolaépület függvénye, azt felsőbb helyre csak most lehetett felterjeszteni. A tanfelügyelő kérte az alispánt, hogy a fenntartó községet (Polgárt) utasítsa a „tarthatatlan helyzet rendezésére". Az ügyből kisebb vármegyei botrány kerekedett! Benkő András királyi tanfelügyelő véleményes jelentését ugyanis a Nyírvidék c. megyei lap az 1929. évi 9. számában részletesen ismertette, amelyben az újságíró egyenesen azt állította, hogy „szigorú vizsgálat indult meg Polgár községben a Görbeház tanyai tanítói 7 6 Uo. A két tanító írásban támogatta a tanfelügyelő véleményét. Egyébként a tanfelügyelőhöz a szülők írásban fordultak az iskola bebútorozása érdekében Uo. Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék királyi tanfelügyelőjétől Polgár község Előjáróságának. 164/929. 7 7 Uo.
