Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az egyház és az iskola
234 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte terjedt ki, s azt a fövenyesháti tanya feletti területből óhajtották igénybe venni. Ehhez viszont a káptalan gazdasági megfontolásból nem járult hozz, nem akarta az itt lévő birtoktestjét megbontani. Az ügyben, végeredményben a jószágigazgató és az uradalmi ügyész szava döntött. Ugyanakkor a fentiek javasolták, hogy a kért ötven kataszteri holdat más helyen és az általános feltételeknek megfelelően biztosítsák, de úgy, hogy szerződő félként az Országos Földhitelintézet szerepeljen és a káptalan így ne a görbeházi egyházközséggel, hanem a fenti pénzintézettel álljon kapcsolatban. A polgáriak egyébként bérleti díjként holdanként 128 kg. búza árát ígérték közterheivel együtt. A jószágigazgató egyébként még a második megoldás ellen is méltatlankodott, mondván, hogy nem tudja azt elképzelni, hogy az átadandó 5580 holdból ne tudnának az egyházközség részére ötven holdat biztosítani, „hanem ismét a Főkáptalant akarják evvel terhelni". 7 2 A templomépítés is a második telepítési hullámmal valósult meg. Az egri püspökség templomépítés céljára ötezer pengőt adományozott, s a templom 1939/40-ben az előre kijelölt helyen fel is épült, s Szent László tiszteletére szentelték. 7 3 Az elemi iskola létesítése viszonylag gyorsan és zökkenőmentesen megoldódott, hála gróf Klebelsberg Kuno nagyarányú és az egész országra kiterjedő iskolaépítési programjának. A Görbeház-telepi tanyai iskola építését a vallás- és közotatásügyi minisztérium 1927-ben rendelte el a 65 013/1927. sz. rendeletével. Az iskola építésére negyvenezer pengő államsegélyt és tizenkétezer pengő kamatos kölcsönt biztosítottak. Az indoklás szerint azért, mert ekkor már 303 házhelyet kiosztottak és kétszáz ház fel is épült. A kor örvendetes nagy népszaporulatának és a javarészt fiatal családoknak köszönhetően a tanköteles gyermekek száma kettőszázharminc volt. Ez tette sürgőssé és szükségessé azt, hogy a községben egy három tantermes, két tanítói lakással ellátott iskola épüljön. A görbeházi iskola 1929. január másodikán nyílt meg, tehát meglepően hamar, hiszen az építkezés csak 1927 őszén kezdődött. Az iskolában ekkor csak egy tanító és egy tanítónő működött, akik 1928. decemberében nyerték el kinevezésüket. A harmadik tanítói állás ekkor még nem volt betöltve. Érdemes nevüket megjegyezni: Klaisz Gyula római elemi iskolai tanító és Tóth Julianna tanítónő. 7 4 Az épület tervrajzát egyébként a magyar királyi nyíregyházi államépítészeti hivatal készítette, a kivitelezést pedig versenytárgyalások után adták ki. A terv bizonyos hiányosságai és az építés során felmerült pótmunkaigények miatt a 7 2 HmL. XII.-2. a. 184. 263-266/1939. A helyettes jószágigazgató a káptalannak. Eger, 1939. szept. 16. 7 3 Szabolcs vármegye i.m. 88. old.-on említi, hogy épül a templom (1939) az előre kijelölt helyen. 7 4 Uo. Jegyzőkönyv, készült Polgáron 1919. év. jan.21-én
