Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A Legeltetési Társulat
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 229' ségek ügyében is. Polgári János választmányi tag például jelentette, hogy többen panaszt tettek nála azért, mert a libalegelőt kisebbre hagyták, mint egyébként. A Választmány a felvetést jogosnak tartotta és intézkedett a korábbi állapot helyreállítására. Ez az aprónak tűnő mozzanat is jól jelzi a legeltetésben érdekelt gazdák közötti ellentéteket. De azt is, hogy mindenkor a falu közös érdekét tartották zsinórmértéknek. Fontos ügynek számított a legelő kútjainak állapota. Érthetően, hiszen a legelő jószág számára a jó ivóvíz mindenkor elsőrendű fontosságú volt. Szarka István elnök jelentette, az 1943. évi máj. 10-i gyűlésen, hogy az egyik gulyakútban kevés a víz, a másikban pedig elapadt. A kutak tisztításával már próbálkoztak, de eredmény nélkül. Javaslata szerint mást nem lehet tenni, mint a kutat „megfúratni" (azaz megásatni). Végül a Választmány úgy döntött, hogy a sós vizet adó kutat felszámolják, abból a betongyűrűket kiszedik, és a Malomháznál ásatnak újat („malomházi kút"). Makó Balázs helybeli „kútfúróval" meg is állapodtak abban, hogy az új kutat nyolc és fél méter mélyre ássa, s ha ennél is mélyebbre kell mennie, akkor a további munkáért dupla fizetést kap. A kút minőségét akkor tartották megfelelőnek, ha abban tizenkét óra leforgása alatt két méter mély víz lenne. 5 9 A Választmány volt jogosult dönteni az esedékes pénzügyi kérdésekben is. így például biztosítótársaságnak fizetendő esedékes összeg folyósításában, az alkalmazottak (pásztorok, cselédek, kisebb-nagyobb, rendszerint anyagi természetű ügyeinek rendezésében vagy annak segítésében, az apaállatok részére külön takarmány beszerzésben, a Legeltetési Társulat egészét érintő kártalanítási ügyekben. Ez utóbbi esetben messzemenően figyelembe vették a jószágtartó gazdák érdekeit, de az indokolatlan követeléseket - elsősorban a pásztorok érdekében - elutasították. 6 0 Nézzünk egy példát az indokoltnak tartott kártérítési esetre. Barna István lovának lába eltörött, s a ló emiatt elhullott. Megállapították, hogy a balesetet elsősorban a karám szűk volta okozta, s a csikós csak részben volt hibás. Ezért a Legeltetési Társulat a károsult gazdának kétszáz pengő kártérítést fizetett, Forgács Gábor csikós büntetése pedig - gondatlanságért - húsz pengő volt. Nem érdektelen említenünk egy olyan esetet, amelyben a Választmány a kártérítési igényt indokolatlannak tartotta. így például az egyik gazda azért követelt kártérítést, mert szerinte a lovát a ménesben önkényesen lovagolták, azaz hátaslónak használták. A Választmány döntése az volt, hogy kivizsgálás után a panasz indokolatlan, s ezért a keresetet elutasították. 6 1 A jószágtartó gazdák és a pásztorok között természetesen más típusú nézet5 9 Uo. A jegyzőkönyv tételesen nem írja, de nyilván gémeskútról volt szó. 6 0 A tilosba tévedt jószág kártétele egyébként kizárólag a pásztor kára volt. 6 1 Uo.