Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A Legeltetési Társulat
228 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte gulya kiverésének időpontja május elseje legyen, a ménesé pedig május másodika. 5 6 Meghatározták azon gazdákat is, akiknek segédkezniük kellett a jószág kihajtásában. A csorda kihajtásnál például Katona József, Csikós Mihály és Szekeres József választmányi tagoknak volt felelősségük, a gulyakiverésnél pedig Mészáros Lukács, Rembeczki Ferenc és Bolgár János. A Legeltetési Társulat Választmánya határozta meg az év során felmerülő kisebb-nagyobb gondok megoldásának a mikéntjét. így például az 1943. máj. 10én tartott választmányi ülés döntött arról, hogy a „bikaföldet" (a tenyészbikák fenntartására kijelölt földet) a tagság és a bérlők közös egyeztetésével és egymás érdekeinek a figyelembe vételével hasznosítják. Az este nyolc órakor összeülő választmányi ülés döntést hozott a „zuglegeltetés" tilalmazásáról, amely az egyén és a közösség érdekeinek messzemenő figyelembevételével történt. Az elnök - Szarka István -jelentette, hogy tudomására jutott az a tény, amely szerint egyes gazdák a ménesen kívül is legeltetnek. Feltette a kérdést a Választmánynak, lehet-e külön is legeltetni. A Választmány a következő „salamoni" döntést hozta. Lehet ugyan külön legeltetni, de csak olyan helyen, ahol a ménes egyéként is jár. Más helyeken a „zugolást" tilalmazták. Voltak ugyanis gazdák, akik a „cédulapénzt" nem váltották ki, azaz nem adták ménesbe lovaikat, hanem azokat „tilalmas" helyeken legeltették, más földjén vagy a közösség legelőjén. Ezt az elharapódzó gyakorlatot kívánták a rendelkezéssel megszüntetni. 5 7 Különös gondot fordítottak a tenyészállatokra, azok számára és tartására. Érthetően! Medve Mátyás, a társulat „gazdája" jelentette, hogy 1943 tavaszán a társulatnak, a kívánatosnak tartott tíz tenyészbikája nincsen ki, s ténylegesen csupán öt van. A Legeltetési Társulat Választmánya az ügy fontosságát érezve, utasította a „gazdát", hogy a hiányzó apaállatok pótlására kövessen el mindent, mert a tehenek meddők maradnak. Segítségére volt ebben Szabolcs vármegye gazdasági felügyelője is, akinek ez egyébként hivatali kötelezettsége is volt. A Legeltetési Társulatnak felajánlotta, hogy a vármegye ebben az ügyben segít, így eldőlt az a korábban vitákra adó ok, hogy Tiszalökön vagy Nyíregyházán vásároljanak-e bikákat. Az elnök és a „gazda" Nyíregyházára utazott az ügy elintézésére, az útidíjat és a napi költséget természetesen a társulat pénztárából kifizették. 5 8 Intézkedtek a legelőhasználat körül mutatkozó kisebb-nagyobb rendellenes5 6 Uo. Nyilván azért kellett két részletben kihajtani a jószágokat, mert együttes kiverésük a gazdáknak nagy terhet jelentett volna. Az un. „útszéli" vagy erdei legeltetés elsősorban szegények szokása volt. Noha Görbeházán tulajdonképpeni erdő nem volt, a probléma élt, amely azért elsősorban a közösség érdekeit sértette. 5 8 Uo. A „gondoskodás" egyébként a hivatalnoknak kötelessége is volt.
