Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A telepes község

218 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte A BIRTOK MEGOSZLÁSA POLGÁRON. 1920 - 1924. összes terület földesúri paraszt

i 1924-ben kiosztott 61 811 kh. 100% 47 660 kh. 77,1% 14 151 kh. 6 448 kh. 22,9% 10,4% A fenti adatok azt bizonyítják, hogy noha a végeredmény a nagybirtok túlsúlyát nem tette kérdésessé, a kiosztás nagyságrendje mégsem elhanyagolható. A kiosztott földterület a nagybirtok területének 13,5 %-át tette ki. Ekkor kényszerű szükséggel vetődött fel egy új telepesközség létrehozása, amelynek oka az volt, hogy a felparcellázandó és kiosztandó Nagykapros és Lipcsei-hát nevű birtokok Polgártól való távolsága mintegy 13 km. volt, amelyet Polgáron lakva csak nehézkesen lehetett volna művelni. Nem utolsó sorban a község létesítése azért is vetődött fel, mert a földhöz jutottak jelentős számban a káptalan lipcseháti és nagykaprosi gazdaságából kerültek ki, akiknek ingatlanuk az anyaközségben esetleg nem is volt. A fentiekben azt is láthattuk, hogy ezen a területen részben a káptalan saját gazdálkodása, részben bérbeadás folytán uradalmi központok is keletkeztek, amelyek mindegyike potenciális falumagként szolgálhatott. A tulajdonképpeni Görbeházpuszta is urasági központ volt. Az új telepes község határát 3364 kat. holdban állapították meg, amelyből szántóföld volt 2088 hold, legelő 1248 hold, a tulajdonképpeni falu területére pedig kijelöltek 136 kat. holdat. A kiosztást és parcellázást Mózer István budapesti mérnök irányította, s gyakorlatilag az előírások figyelembe vételével, a helyi igények lehető kielégítésével ő volt az, aki az új telepes község térbeli alapjait lerakta. Kiosztási térképe azért is érdekes, mert egyszerre tünteti fel a meglévő viszonyokat és a tervezett telekalakításokat.

4

0 A kiosztási vázrajzán a község központjában a leendő templom helyét kihagyta, s jól kivehető az egykori "Görbeház", a mellette levő tíz cselédházzal, a csárdaépület melletti gémeskúttal és a 35-ös út ma is meglévő kanyarjával. A falu benépesítésére háromszázhárom család vállalkozott, nyolc hadirokkant, két hadiözvegy, száznyolcvanhét földnélküli mezőgazdasági munkás, a többi törpebirtokos. Meg kell említenünk, hogy Görbeháza Szabolcs vármegyében az első telepes község volt, s mint ilyen a vármegyei földbirtokrendezés és településfejlesztés számára példaként szolgált.

4

1 A telepesek közül 197 család kapott úgynevezett 4

0 HL. Főkáptalani levéltár 85. 4

1 Szabolcs vármegye i.m. 87-90. A két világháború között Szabolcsban a falutelepítési elképzelésekben kiemelt szerepet játszott az a terület, amelyet az Újfehértó, Nyíregyháza, Kótaj, Buj, Vencsellő, Rakamaz, Toszalök Polgár peremközségek és az akkori megye-