Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben. 1861-1871

114 Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási. elégítő"

9 Az 1868. évet illetően pedig Sillye Gábor főkapitány arról számolt be, hogy "a közbiztonsági ügy állása nem volt veszélyeztetve a Kerület területén, mert itt a más vidékeket rettegésbe hozott rablók nem garázdálkodtak s reményleni lehet, hogy a közbiztonsági éberség és a Városi Tanácsok támogatása a bajt ezentúl is elfogja hárítani".

1

0 A közbiztonsági állapotokról időnként készült jelentéseknek a kerületi közgyűlés határozataival történt jóváhagyása nem elfogultságon, hanem valóságos tényeken alapult. Az 1861-1871. évek közötti időben a törvényszék - a kényszerű szünetelés tartamának figyelembe vételével - 10 évi és 2 hónapi működése alatt összesen 2257 hajdúkerületi és 158 kerületen kívüli lakos ellen indított 939 elsőfokú bűnügyben járt el. A kerületben lakó vádlottak a hat hajdúváros 62434 lelket számláló összlakosságának mindössze 3,6 %-át tették ki. Ez nem olyan magas szám, ami a lakosság közérzetét, a közbiztonságba, vetett hitét hátrányosan befolyásolta volna. A törvényszék elé került bűncselekmények jogi minősítés szerinti összetétele - a feudális-korival szemben - annyiban változott, hogy nem a lopások (264), hanem a testi sértések (304) miatt indított ügyek száma, volt a legmagasabb. A feudális korszakban kiszabható többféle büntetésnem közül a halál és a meghatározott időtartamú szabadságvesztés maradt hatályban. A törvényszék az ítéletek többségében elrendelte, hogy a büntetés vason, közmunka végzéssel súlyosbítva, hajtandó végre. Ha azonban a súlyosbítást szükségtelennek tartotta, ennek mellőzését az ítéletben - néhány esettől el tekintve - mindig megindokolta.

1

1 A büntetés súlyosbítását jelentette a hét meghatározott számú, általában egykét napig tartó, kenyéren és vízen böjtölős elrendelése is. Ezzel a lehetőséggel azonban a kerületi törvényszék csak kivételesen indokolt esetekben élt. 9 Uo 1864.Fasc.5.E. N°92. 1

0 Uo IV.B.753/a. Hajdúkerület köz- és kisgyűlési jegyzökönyvei. 2. kötet. 1869. január 4-5. N°7. A főkapitány beszámolója a belügyminiszter 1868. december 15-én kelt 7040. BM. Sz. rendeletére utalt. E szerint a Tisza és Duna közt lévő némely alsóbb vidéken garázdálkodó rablók a Cegléd-Szeged vasútvonalon ismételten kísérleteket tettek a vonatok kirablására, ezért felhívta a városok és szabad kerületek vezetőit a rablások megakadályozása végett szükséges intézkedések megtételére. A BM. rendeletét l.IV.B.753/b. Köz- és kisgyűlési iratok 6. kötegében 7/4466. sz. a. 1

1 A szabadságvesztés büntetések mértékének ismertetésénél a folytonos ismétlések elkerülése és helykímélés végett is- a vason közmunkában töltendő végrehajtás feltüntetését mellőztem. Ha azonban a törvényszék a vason közmunkában végrehajtás mellőzését rendelte el, ezt az indokokkal együtt minden esetben közöltem. Ahol tehát a büntetés végrehajtásának módjára utalás nincs, ez azt jelenti, hogy vason közmunkában kellett végrehajtani.