Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nagy Antal. A hajdúböszörményi erdő madárvilága. 1985-1990 - Kutatások a böszörményi erdő területén
10 Nagy Antal: A hajdúböszörményi erdő madárvilága. Erdőnk szerves részét képezi a nyírségi erdőknek. Az Erdőspuszták erdeinek kontinuitását a Debreceni Nagyerdő zártabb állománya váltja fel, ez a Józsa feletti erdőségeken és a már említett Monostori- és Szentgyörgyi-erdőn keresztül kapcsolja erdőnket a Hajdúhadházi erdőségekhez, míg a Hajdűsámson melletti erdők ökológiai folyosót biztosítanak a gúti területekhez. Hajdan a Hortobágy Margitai-erdeje az fenti erdőségekkel közvetlen folytatása volt a Nyíregyháza melletti Sóstói erdőnek. Erdőnk ökológiai kapcsolata a Nagyerővel és a Gútierdővel ma is tapasztalható az egyes fajok előfordulásának, elterjedésének nyomon követése kapcsán. Kutatások a böszörményi erdő területén Az erdő módszeres kutatását 1985-ben kezdtem el. Később 1986-ban az akkori Magyar Madártani Egyesület megyei szervezetének hajdúböszörményi munkacsoportjaként többedmagammal folytattam a munkát. A csoport tagjai: Gyarmati Rudolf László, Farkas Tibor, Király Imre, Molnár Antal, Molnár Attila, Petrányi Mihály né. (Munkájukat e helyen köszönöm). Ebben a formában 1990-ig dolgoztunk, míg ezután rendszertelen megfigyelések történtek a feloszlott csoport egyes tagjai részéről (ez az oka a helyenként hivatkozott adatvesztésnek). A hajdúböszörményi közigazgatási terület élővilágának nyomon követésére vállalkozó személyeket ma (1998-tól) a Hajdúsági Civilekért Alapítvány Biodiverzitás-monitorozó Központja fogja össze. E tanulmány alapját az 1985-1990 között végzett szervezett és rendszeres kutatómunka eredményei adják, kiegészítve (a teljességre való törekvés igényétől hajtva) néhány újabb megfigyeléssel, valamint (az összehasonlítás okáért) Dr. Sóvágó Mihály korábbi adataival. Szeretném megköszönni Dr. Sóvágó Mihálynak a tanulmány elkészítéséhez nyújtott lektori munkáját, valamint idevonatkozó, saját megfigyelési adatainak publikálásra történő átengedését. Adatainak átengedett közléséért szintén köszönettel tartozom Petrányi Mihálynénak, különösen az 1990 utáni évek megfigyelései és állományviszonyai tekintetében. Az eltelt időszak adatérési stádiumának elteltével utólagos képet alkothatunk erdőnknek a jelzett időszakban jellemző madárvilágáról. A bekövetkező természeti, gazdasági és társadalmi változások sajnos negatív befolyást gyakoroltak az erdő sokféleségére. A hajdani gazdagság (az élőhelyek folyamatos degradálódása miatt) mára a múlté, (e tendenciák Sóvágó, M. (1976) „Negyven év hatása
