Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Nyakas Miklós: Bakóczi János betűrendbe szedett mutatója Lampe - Ember Pál egyháztörténetéhez
személyéről, működési helyéről és idejéről, esetlegesen fontosabbnak vélt kapcsolatairól és cselekedeteiről, sőt arra is van példa a mutatóban, hogy Bakóczi Debreceni Ember Pál esetleges tévedését, vagy annak vélt adatát helyreigazítja, vagy kérdőjellel látja el. így például Szegedi György esetében, aki az eredeti munka szerint 1557 és 1562 között debreceni pap, Bakóczi megjegyezte, hogy esetleg Szegedi Gergelyről van szó. Ilyen és ehhez hasonlatos elolvasásokra a latin források egyébként is könnyen lehetőséget adnak (jelen esetben: Georgius Gregorius). 3 3 A mutatóból ily módon nemcsak az eredeti mű szerkezeti felépítésére következtethetünk, hanem Bakóczi János érdeklődésére is, hiszen az általa (is) fontosnak ítélt eseményeket vagy cselekedeteket bővebben írta le, mint másokat. így például Statilius János gyulafehérvári római katolikus püspökről részletesen leírta, hogy egy papot, aki azt prédikálta, hogy a hűsétel nincs tiltva a Bibliában, úgy büntetett, hogy nyulat, rucát köttetett rá, a városban meghurcoltatta, és a kutyákkal széjjeltépette. A példa önmagáért beszél! Bakóczi János az eredeti mű alapján fontosnak tartotta kiemelni a 16. századi reformátorok hősiességét, illetve a pápisták embertelen cselekedeteit, amely közvetlenül - közvetve bizonyítja a reformáció erkölcsi szükségességét is. A történettudomány egyébként az erdélyi főpapnak nemcsak erről az embertelen oldaláról tud. Statilius (Statileo) János dalmát származású magyar főpap volt, anyja Beriszló Péter horvát bán nővére. Erdélyi püspökké Szapolyai János nevezte ki nemsokára koronázása után. Már a mohácsi vész előtt diplomáciai feladatokat látott el, s e téren mint erdélyi püspök, Szapolyai János mellett is fontos személy volt. Szerepe volt a két királyság közötti ügyeket rendező, s az ország egyesítését célként kitűző váradi béke megkötésében (1538). Szapolyai János halála után hathatósan védte Izabella királynő érdekeit. 1542-ben hunyt el. 3 4 Életrajzát azért ismertettem kissé részletesebben, hogy lássuk azt, hogy az elkeseredett vallási küzdelmek korában, Debreceni Ember Pál idejében egy-egy személyiség megítélésénél mennyire egyoldalú szempontok érvényesülhettek, amelyek nyilvánvalóan hatással voltak a mutatót összeállítóra is. Ugyanez az egyoldalú megítélés mondható el Statilius utódjáról, Martinuzzi Fráter Györgyről is, akinek kivételes politikai nagyságát a modern történetírás egyértelműen elismeri. Debreceni Ember Pál munkája nyomán Bakóczi János mutatója részletesen leírja, hogy Váradon egy egyházfit - aki nyilvánvalóan a reformáció híve volt - megégettetett azért, mert egy szobor előtt imádkozó nőt pofon vágott. Ugyancsak őróla olvashatjuk, hogy Izabella királynő egyik főtisztviselőjének tetemét a gyulafehérvári templomból kiásatta és egy trágyadombra temettette el. 3 5 A mutatóból egyértelműen kiderül, hogy mind a szerzőt, mind pedig a mutatót készítőt rendkívül érdekelték a 16. századi hitviták és zsinati végzések, azok a küzdelmek, amelynek során a reformáció különféle áramlatai közül végül a helvét hitvallás, a református vallás vált „magyar" vallássá. Különösen nagy 111
