Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete elleni bűncselekményekben 1757-1850
Néhány következtetés A bírói tisztség betöltését csak az 1869. évi IV. tc. kötötte képesítéshez. Joggal felmerül tehát a kérdés, hogy feudáliskori bíróságaink - köztük a hajdúkerületi törvényszék - tagjai rendelkeztek-e azokkal a jogi ismeretekkel, amelyek szükségesek voltak az ítélkezés ellátásához? A hajdúvárosok és a Hajdúkerület hivatali szervezetének kialakulásától a feudális kor végéig terjedő időben az ítélkezésben részt vevő személyek, éspedig a kerületi tisztek és a hat hajdúváros hadnagyai és jegyzői, iskolai végzettségének megállapítására a kutatás mindeddig nem terjedt ki. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban ide vonatkozó adatok nem találhatók, azonban a Debreceni Református Kollégium Főiskolájának hallgatóiról 1588-1791 között vezetett névsor nyújt néhány felvilágosítást. A Kollégium Főiskolájában a két-, majd hároméves tanfolyamon elsősorban teológusokat képeztek, de voltak olyan hallgatói is, akik világi pályákon helyezkedtek el. így az 1610-1791 között beiratkozottakból a képesítés megszerzése után, a hajdúvárosokban - Dorog kivételével - összesen 32 fő jegyzői, 4 fő hadnagyi, 5 fő pedig perceptori tisztséget töltött be. A Hajdúkerület 3 főkapitánya, 1 alkapitánya, 4 jegyzője, 3 táblabírája, 2 levéltárnoka, l-l számvevője, illetve komisszáriusa (összesen 17 fő) a Főiskola neveltje volt. 15 7 A Főiskolában 1742-től a filozófiai oktatás keretében szerepelt a természetjog és nemzetközi jog, továbbá a történelem tárgykörében a római állam köz-, magánés perjogának előadása is. 1™ A hajdúvárosok és a kerület szolgálatába lépett személyeknek tehát voltak némi jogi ismeretei is. Egyébként hazánkban az intézményes jogászképzés az 1635-ben alapított nagyszombati egyetemen csak az 1667-ben létesített jogi karon kezdődött meg, de a büntetőjog még egy évszázadig nem szerepelt külön tantárgyként. Mivel az egyetem a jezsuiták felügyelete alatt állott, hallgatói csak katolikus ifjak lehettek. Az egyetemi képzés hiányának pótlására jöttek létre 1733-tól kezdve a jogakadémiák. A protestánsok részére azonban ezek létesítésére csak az egyház alsó és felsőbb iskolák fenntartására vonatkozó jogának és tanügyi önállóságának az 1791. évi XXVI. tc-ben történt elismerése után nyílt meg a lehetőség. A debreceni Kollégiumban 1800. május l-jén kezdődött meg az akadémiai szintű önálló jogi oktatás. A hallgatók többsége Debrecenből, a hajdúvárosokból és a környező megyékből került ki. Ez azt is jelentette, hogy a hajdúvárosi és kerületi tisztek körében emelkedett a jogvégzettek száma. Ilyen körülmények között megállapítható, hogy a Hajdúkerület feudáliskori büntető törvényszéke nem tekinthető laikus bíróságnak. Ez korántsem jelenti, hogy ítélkezése során nem fordultak elő jogilag kifogásolható döntések, de működésére sokkal inkább a szakszerűségre törekvés, mint a tévedések sorozata a jellemző. 68
