Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)

Szekeres Gyula: Az átadás-átvétel szerepe a pásztorkutyák betanításának folyamatában

Szekeres Gyula Az átadás-átvétel szerepe a pásztorkutyák betanításának folyamatában Bevezetés A népi állattartás kutatása mindig rendkívüli figyelmet szentelt a gazdasági hasznot hozó állatok tenyésztésének, tartási módjának, a legeltetési rendszerek, illetve a pásztorok társadalmi vonatkozásain kívül az állatokhoz kapcsolódó hiedelmek kutatására, feldolgozására.

1 A pásztorkodással foglalkozó tanulmányok azonban hallgatnak a pásztorkodás alapvető és egyben meghatározó részét képező mozzanatáról, a terelést segítő állatok tevékenységének fontosságáról. Szintúgy hiányzik ezen állatok kiválasztásáról, betanításáról és magáról a terelési technikáról szóló bemutatás.

2 HERMAN Ottó tanulmányában ugyan külön fejezetet kapott a kutyaszólítás, a terelés szavai, a puli nevek, de a terelési módok kivitelezéséről ő sem nyújt kellő ismertetést.

3 A juhászattal foglalkozó tanulmányok - kutyákat említő részei is - megelégednek azok általánosító jellemzésével.

4 Főként azért sajnálatos ez, mivel a kutya az egyetlen háziállatunk, melynek fő hasznosítása az állatállomány őrzésében, terelésében nyilvánul meg.

5 A kutyák e közvetett gazdasági hasznosítását, már a honfoglalás korában is kiaknázták, bár a régészeti leletek alapján nem lehet teljes bizonyossággal tisztázni ezen kutyák fajtáit.

6 HANKO Béla az őrzési funkciókból kiindulva nevezte ősmagyar kutyafajtáknak a komondort, kuvaszt és a pulit.

7 Hasonlóképpen vélekedik erről BÖKÖNYI Sándor is - mint írja - ezen fajták Mongóliától Közép-Európáig elterjedt volt.

8 Mindenesetre annyi bizonyos, már régről segítették a pásztorok munkáját, amit írásos emlékeink is bizonyítanak: 1544-ből KÁKONYI Péter tesz említést róluk, 1653-ban COMENIUS Amos is, aki szerint - ,,Komondoroc oeric a csordát."

9 A terelőkutyák alakjáról, színéről és egyéb külső tulajdonságaikról találhatunk adatokat, azonban a terelés technikájáról, a legeltetés során előálló, különböző szituációkhoz társított alkalmazásokról, illetve a pásztor és „segítője" közötti átadás-átvétel kapcsolatrendszerének feltárásával adósak maradtak. Különösen fontos a terelő és az általuk terelt állatok egymásra hatásának feltárása, mind a betanítás, mind a terelés folyamán. E tanulmány ezekre a kérdésekre kíván választ adni, kiemelve miként alakul a pásztor, a terelő és terelt állat viszonya a különböző fejlődési, illetve terelési fázisokban, miként változik, alkalmazkodik a terelés módja az eltérő feltételekhez. 225