Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)

RÉGÉSZET, ÓKORTUDOMÁNY — ARCHÄOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - Lévai Béla: Régészeti és településtörténeti adatok Józsáról

magyar telepeken át, illetve mellettük haladt el. A középkori Zelemér, Józsa-prédiuma és Hosszúmacs településeknek is ez volt a fő útja. Az 1760-as években telepített két józsaszentgyörgyi szőlőskert: a Vénkert és Kiskert is ennek az útnak a két oldalán alakult ki, ezért nevezték és ne­vezik sokan ma is a Nagy utat Kétkert köznek. Ez a fő útja a múlt szá­zadban telepített hajdúböszörményi Rákóczikertnek és az alig néhány évtizeddel ezelőtt létesült Hartsteinkertnek is. Az 1950-es években még ezen az úton hajtották a böszörményi kertségekből a gazdák lovaikat és marháikat a debreceni vásárba, de itt közelítették meg Alsójózsát Böször­mény felől a vándorkereskedők is: a Miskolc környéki meszesek (mész­árusok), a felvidéki fazekasok (cserépedényárusok), a drótos tótok és a nánási, dorogi dinnyések is. Ennek az ősi, egykor fontos kereskedelmi útnak a nyomvonalát bizonyára nem az erdők közelsége határozta meg, hanem mindenekelőtt az az egyszerű tény, hogy a keleti parton a Tócó mocsaras, sáros völgyét sehol sem kellett kereszteznie. 4 0 40 Magyar Országos Levéltár: S 11 830/1775: Mappa praedii Zelemér. Andreas Knei­dinger, 1775.; II. József-korabeli katonai felvétel, 1782—85.; A kisvárdai urada­lomhoz tartozó Szentgyörgy pusztának mappája. Készítette Sárvári János, 1794. Liszkay Sámuel 1827. évi másolatában. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, Térkép­tár SzmT 25. és Pars praedii Szent György... 1794. Szálkái Gábor 1805. évi más­solatában latin nyelven. HBML, Térképtár SzmT 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom