Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)
RÉGÉSZET, ÓKORTUDOMÁNY — ARCHÄOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - Lévai Béla: Régészeti és településtörténeti adatok Józsáról
is Böszörményi útnak, Böszörményben pedig Debreceni útnak nevezték. (1332: „iuxta quadam publicam viam"; 1415: ,,stratam publicam de possessione Bezermen ad oppidum Debrechen dirigentem .. .") 3 3 A XV. sz. második felében igen élénk kereskedelmi élet folyt az út menti településeken. 1458-ban és 1461-ben az országút szentgyörgyi szakaszán (a mai Szentgyörgyfalvi úton) országos vásárt tartottak. Szentgyörgy abban az időben oppidum (mezőváros) volt. 1460. április 5-én kelt rendeletében Mátyás király a debreceni vámok és adók fizetése alól felmenti a szentgyörgyi népeket és jobbágyokat. 3 4 Két évvel később Mátyás anyja, Szilágyi Erzsébet utasítja debreceni vámtisztjeit, hogy a Várdai István szentgyörgyi birtokán élő népeket, jobbágyokat és szántóvetőket (,, populos, jobbagiones et agricolas") vámokkal ne terheljék. 3 5 1464-ben Mátyás „megerősíti az anyja, Erzsébet által a szentgyörgyi lakosoknak adott azon kiváltságlevelet, mely által ezek a debreceni vám fizetésétől felmentettek". 3 6 Élénk távolsági kereskedelemre utal Mátyás 1462. március 10-én kelt rendelete, melyben meghagyja a böszörményi és debreceni vámosoknak, hogy a harmincadmentességet élvező bártfai kereskedőktől ne szedjenek vámokat. 3 7 „Mint a Magyarország középkori úthálózatát feltüntető térkép is mutatja, az Alföld e vidékén két fő irány halad keresztül. Az egyik az észak—déli irányban vezető, és már a bronzkor óta meghatározható útvonal, a Balti-tenger felől a Hernád, majd a Körösök völgyén vezetett Erdélybe, onnan a Havasalföldre. Az út Tiszalöknél, később Tokajnál kelt át a Tiszán és vonalán a következő jelentékeny települések sorakoztak: Tiszalök, Szentmihály, Nánás, Dorog, Böszörmény, Zelemér, Macs, Debrecen, Torna és Mikepércs . . . ,,3 S Az egykori kereskedelmi út, melyet már a legrégibb magyar térképábrázolásokon is megtalálunk, 3 9 Hajdúböszörmény és Debrecen között két nyomvonalon haladt. Az 1960-as évekig „vásáros út"-nak is nevezett Nagy út (vagy Telek út) a 35-ös sz. (miskolci) országúttól 1—2 kilométerrel keletebbre, a Tócó keleti partján vezet, a Böszörményi-, Rákóczi-, Szentgyörgyi-, Monostori- és Nagyerdő közelében. Ez az út egykor bronzkori, szkíta, szarmata, avar-bolgár(?) és korai 33 A zichy és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Codex diplomaticus senioris comitum Zichy et Vásonkeő. I—XII. (Szerk.: Nagy Imre, Nagy Iván, Véghelyi Dezső, Kammerer Ernő, Lukcsics Pál. Pest—Budapest, 1871—1931.) VI. 382. 34 Zichy okmánytár X. 105—106. 35 Zichy okmánytár X. 217—218. 36 Zichy okmánytár X. 296—301. 37 Magyarország történeti kronológiája. 1. (Főszerk. : Benda Kálmán. 3. kiadás, Budapest, 1986.) 279. 38 Gazda Anikó: A Debrecent körülvevő sánc és palánkvonal és a XVIII. századi városkapuk helye. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve (1978), (Debrecen, 1979.) 178. A Gdans és Kassa (ill. Tokaj) közötti útszakaszt, mint igen fontos XIV. századi átmenő kereskedelmet lebonyolító utat („drogi handlowe najwazniejsze tranzytowe") a História Polski című könyv térképgyűjteményének (Mapy) 6. sz. mellékletén is megtaláljuk (Warszawa, 1961.). Talán nem véletlen, hogy a 10. század óta Magyarországon élt mohamedán vallású, főként kereskedelemmel foglalkozó böszörmények is e fontos nemzetközi kereskedelmi út közelében telepedtek le (Hajdúböszörmény, Berekböszörmény). 39 Gazda Anikó: I. m. : lásd a 179—182. lap szövegét és térképvázlatait, különösen az 1. sz. térképet. A térképen Szentgyörgy helyett Zelemért tünteti fel, 50
