Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 6. (Hajdúböszörmény, 1987)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nagy Sándor: Fejezetek a hajdúvárosok és a Hajdúkerület büntetőbíráskodásából

A városi fejlődés magasabb fokán álló Debrecen mellett hatással volt a hajdúvárosok igazgatási munkájának alakulására a Református Kollégium is. A főiskola tanulóinak 1588tól vezetett anyakönyveiből tudjuk, hogy a hajdúvárosok prédikátorai már a XVII. század elejétől kezdve jórészt a debreceni főiskolából kerültek ki, közülük nem egy külföldi egyetemen folytatott tanulmányai befejezése után.

6 Magasabb műveltségük következtében feltétlenül érvényesült befolyásuk a tanácsok döntéseinek meghozatalában, noha az igazgatási szervezetnek nem voltak tagjai. A főiskola célja elsősorban a lelkészképzés volt ugyan, azonban nem mindegyik végzett diák választotta az egyházi hivatást, hanem világi pályán helyezkedett el. Az 1670-es években Böszörményben és Nánáson a kollégiumban tanult személyeket választottak meg jegyzőnek.

7 A XVIII. század elejétől a többi hajdúvárosi tanácsnál is egyre több, a debreceni kollégiumban végzett diákot találunk jegyzői beosztásban. A kollégiumban tanult nánási Oláh Jakab is, aki 1701—1711-ig a Hajdúkerület főkapitánya volt.

8 Nyilván más hazai főiskolán végzettek is elkerültek a hajdúvárosokba, mint ahogy a debreceni kollégium diákjai is az ország legkülönbözőbb vidékein szolgálták egyházukat, illetve a városokat, megyéket. A magyarországi protestáns főiskolákban a XVIII. század végéig kifejezetten jogászképzés nem volt. E hitfelekezethez tartozó ifjak csak külföldi egyetemeken szerezhettek képesítést, mert a Foglár György egri kanonok, c. püspök által 1740-ben alapított jogakadémiát nem látogathatták, a nagyszombati egyetemre is csak 1761-től kezdve iratkozhattak be. A debreceni Református Kollégium akadémiai tagozatán Szilágyi Tönkő István a filozófiai oktatás keretében 1742-ben ugyan megkezdte az etikától elkülönítve a természetjog és nemzetközi jog előadását, Maróthi György pedig valószínűleg ettől az időponttól a római régiségtan keretében részletesen foglalkozott a római joggal, s megismertette hallgatóival a római állam köz- és magánjogát, valamint perjogát.

9 Előadásaiknak azonban nem a jogászképzés, hanem a hallgatók filozófiai és történeti tudásának elmélyítése volt a célja. Ilyen körülmények között a hazai főiskolákban a XVII. és XVIII. század első felében végzett s a hajdúvárosok jegyzői tisztségébe kerültek nem tételes jogi tudásukkal, hanem általános műveltségükkel az igazgatási és jogszolgáltatási munka írásbeli színvonalának fejlődéséhez járultak hozzá. Elévülhetetlen érdemük, hogy a protokollumokat ízes, szép magyar nyelven vezették. Mint már szó volt róla, a megmaradt legrégibb városi jegyzőkönyvet 1629-ben Szoboszlón kezdték vezetni, de a bejegyzések a század végéig hiányosak, rendszertelenek, s nem időrendben követik egymást. 1646. október 6-tól 1680-ig például egyetlen büntetőítéletet sem írtak be, 1695-től 1701-ig pedig az ún. Omniariumban találhatók feljegyzések a kiszabott büntetésekről. A másik megmaradt legrégibb, büntetőítéleteket is megörökítő protokollumot 6 Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára. II. 28. a. 1—3. A debreczeni ev. reform, főiskola növendékei 1588-tól 1791-ig. Az eredeti példányról leírta Bakóczi János, a hajdúböszörményi ev. ref. egyház egyik lelkipásztora. 1887. decz. Váczi András 1615-től Szoboszlón (1. k. 1606. ápr. 10. 1. sorsz.), Paksi István 1617-től Nánáson (uo. 1595. 16. sorsz.), Rakai Márton 1626-tól Böszörményben (uo. 1610. júl. 4. 17. sorsz.), LaskaiIstván 1634-től Hadházon (uo. 1618. júl. 23. 13. sorsz.), Tyukodi Márton 1637-től Vámospércsen (uo. 1616. márc. 24. 4. sorsz.) és Sápi István 1662-től Polgáron (uo. 1650. ápr. 8. 1. sorsz.) volt prédikátor. 7 Uo. 1. k. 1660—1661. 74. sorsz. és 1665. 2. sorsz. Lévai István 1660-ban, Bényei György 1665-ben kezdte meg főiskolai tanulmányait, s az előbbi Nánáson, utóbbi Böszörményben lett jegyző. 8 Uo. 1. k. 1697. jún. 6. 30. sorsz. 9 Nagy Sándor: A jogi oktatás és szervezete a debreceni Református Kollégiumban 1742—1914. In: Jogtörténeti Értekezések. Az ELTE Jogtörténeti Tanszékének kiadványai. 14. szám. (Szerk.: Kovács Kálmán, Budapest, 1984.) 155—187. Tóth Béla: Maróthi György történelemtanítása és régiségtani előadásai. In: A debreceni Déri Múzeum évkönyve 1980. (Szerk.: Dankó Imre, Debrecen, 1982.) 457—463. 86