Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 6. (Hajdúböszörmény, 1987)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nagy Sándor: Fejezetek a hajdúvárosok és a Hajdúkerület büntetőbíráskodásából
szembetűnővé, amikor nemes és nem nemes együtt követett el bűncselekményt. A kerületi közgyűlésen 1846. december 10-én nemesek ellen folytatott nyomozás eredményének tárgyalása kapcsán vetődött fel: mi történjék annak a méltánytalanságnak az elkerülése végett, hogy a nyomozás befejezése után a kerületi börtönbe kísért nem nemesnek fogságban kell várnia nemes tettestársa ellen a fenyítőkereset elrendelését és megidézését s a per együttes felvételét. Nem lehetne-e a nem nemes ellen börtönbe kísérése után a pert felvenni, vagy a nemes iránt „máskép rendelkezni" ? Azt, hogy a „máskép rendelkezés" miben állott volna, a jegyzőkönyvben nem részletezték. A hozott határozatból kitűnően a közgyűlés lényegében az eddigi gyakorlatot tartotta fenn. Valószínűleg azért nem gondoltak komolyabb változtatásra, mert az 1791:67. tc.-kel kiküldött Deputatio Juridica működése óta állandóan szőnyegen volt mind az anyagi, mind az eljárásjog kodifikálásának szükségessége, így a nemesek elleni eljárás korszerű szabályozását is a törvényhozástól várták. A közgyűlés tehát változatlanul ragaszkodott ahhoz, hogy nemes ellen a tiszti kereset benyújtását csak a közgyűlés rendelheti el. „A nem nemesekre hárulható méltánytalanság" elkerülése és az eljárás gyorsítása érdekében mindössze arra utasították a tisztiügyészi hivatalt, hogy a nyomozati iratok kézhezvétele után a soron következő fenyítő törvényszéki ülésre újra kikérdezésük végett a nem nemeseket állítsa elő, a nemeseket pedig idézze meg, s ez alkalommal a nemestől kérjen nyilatkozatot a törvényszék arra, hogy a perfelvételi tárgyalásra kívánja-e írásbeli megidézését, ami csak akkor lesz szükséges, ha ebbeli jogához ragaszkodik. 10 4 Az írásbeli idézésről lemondás lehetőségével eddig is élhettek a nemesek, a határozat tehát csak a már kialakult gyakorlatot rögzítette, de a nemtelenek hátrányos helyzetén mit sem változtatott. A hátrányt tulajdonképpen az okozta, hogy a nemtelent a bűncselekmény elkövetése után nyomban letartóztatták, dc az előzetes fogva tartásban eltöltött időt a kiszabott szabadságvesztés-büntetésbe nem számították be. Ha aztán a nemes tettestárs az eljárás befejezését a már említett módokon hátráltatta, a nemtelen alperes hosszú hónapokat töltött a kerületi börtönben az ítélet meghozataláig. Fellebbezés esetén az ott töltött idő tovább nőtt, mert a börtönbüntetés kitöltése csak a jogerős ítélet kihirdetésével kezdődött. A nemtelen alperes tehát még abban az esetben is aránytalanul hosszabb időt töltött fogságban, ha nemes tettestársával azonos tartamú szabadságvesztésre ítélték. A királyi biztos rendelkezése alapján a Hajdúkerület közgyűlése 1846-ban megbízta Somossy Mihály táblabírót, Kálmán György aljegyzőt, Gál Sándor levéltárnokot és Kováts Márton hadnagyot, hogy a közgyűlés által a bűnösök megbüntetésére vonatkozóan korábban kiadott utasításoknak a felsőbb rendelkezésekkel és a királyi biztosság intézkedéseivel történő összevetése alapján készítsenek a büntetőeljárásra zsinórmértékül szolgáló szabályos utasítást. A Hajdúkerületi büntető rendszer javaslata c. terjedelmes összeállítást a közgyűlés 1846. december 21-én tárgyalta, és úgy rendelkezett, hogy ennek alapján szükséges egy rövidebb szabályzat készítése addig is, amíg az országgyűlés a büntető törvénykönyvet országos érvénnyel megalkotja. 10 5 Ez a szabályzat elkészült, s a közgyűlés 1847. január 11-én megtartás végett a városi tanácsoknak is kiadta. 10 6 A szabályzatban a nemesekkel kapcsolatos eljárási rendelkezéseket is összefoglalták. Megállapították, hogy „az újabb idő gyakorlata szerint a hajdú hazafiak is a pálcabeli büntetéstől meg szoktak kíméltetni", ezért a kihallgatási jegyzőkönyvekben ne csak az országos, hanem a hajdúnemesi jogállást is fel kell tüntetni. Ha nemes személy a vádlott vagy vádlotttárs, a kerületi elnökség köteles a vizsgálati iratokat a legközelebbi közgyűlés elé terjeszteni a fenyítőkereset elrendelése végett. Ha az iratokból a puszta gyanúnál egyéb nem derül ki, 104 Uo. Ker. közgy. jkv. IV. A. 502/a. 34. k. 1846. dec. 10. N° 2183. 105 Uo. A javaslatot 1. Hajdúkerület közgyűlésének iratai. IV. A. 502/b. 221. csomó. 1846—12—45. 106 Uo. Ker. közgy. jkv. IV. A. 502/a. 34. k. 1847. jan. 11. N° 2429. 106
