Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)
TÖRTÉNELEM - Nagy Sándor: A hajdúvárosok és a Hajdúkerület büntetőbíráskodásának szervezete 1606—1871
év alatt Böszörmény és Polgár jelentős károkat szenvedett s a lakosság állandó nyugtalanságban élt. Szejdi Ahmed budai pasa az 1660 áprilisában megindított bosszúálló hadjáratában elsősorban a II. Rákóczi György hűségére állt hajdúvárosokra mért szörnyű csapásokat. Szoboszló, Hadház a tűz martalékául esett, Nánás lakatlanná vált. Az újra benépesült várost 1676-ban Wesselényi Pál kurucai úgy elpusztították, hogy tíz évig lakatlan volt. Dorog és Hadház is nemsokára megint elhamvadt. 1681-ben Böszörményt Apafi Mihály erdélyi fejedelem és a váradi pasa csapatai égették fel. 1686-ban a török, majd néhány év múlva a tatár dúlta fel Hadház városát. A XVII. század végéig a hajdúvárosok népe szinte állandóan súlyos megpróbáltatások közepette élt. A török—tatár rajtaütések elől nem egyszer sebtében volt kénytelen menekülni s ilyenkor nem a hivatalos iratokat és bírósági ítéleteket is tartalmazó protocollumokat, hanem puszta létüket mentették. Mire visszatérhettek lakóhelyükre, nem egyszer csak pernyét, üszkös romokat találtak s a hivatalos iratok is megsemmisültek. A megmaradt legrégibb városi jegyzőkönyvet 1629-ben Szoboszlón kezdték vezetni, 1 9 de a bejegyzések a század végéig hiányosak, rendszertelenek s nem időrendben követik egymást. 1646. október 6-tól 1680-ig például egyetlen büntető ítéletet sem írtak be, 1695-től 1701-ig pedig az ún. Omniariumban^ találhatók feljegyzések a kiszabott büntetésekről. A másik legrégibb, büntető ítéleteket is megörökítő protocollumot 1694-től Vámospércsen vezették. 2 1 E két város jegyzőkönyvei a hiányos vezetés ellenére igen becses adatokat tartalmaznak az ítélkezési gyakorlat mellett az igazságszolgáltatás szervezetére is. A protocollumokba beírt ítéletekben számot adtak arról is, hogy a büntetéseket „egyenlő akarattal" szabták ki, vagy pedig a „Tanács voxa" megoszlott, nemegyszer három-négy egymástól eltérő álláspontra. 2 2 E bejegyzések kétségtelenül igazolják, hogy a büntető ügyeket a kapitány elnöklete alatt működő tanács, tehát társasbíróság intézte. Az is megállapítható, hogy bár a tanács ítélete ellen — az erdélyi fejedelemséghez tartozás közel három évtizedét kivéve — a kassai főkapitány hadiszékéhez lehetett fellebbezni, erre nagyon ritkán került sor, mert az elsőfokon kiszabott halálbüntetés végrehajtásától „sok emberséges emberek közbenjárására" rendszerint maga a tanács eltekintett s a végrehajtást újabb bűncselekmény elkövetése esetére helyezte kilátásba, de legtöbbször ilyenkor is újból kegyelmet gyakorolt. Ez azonban nem különleges hajdúvárosi gyakorlat volt. A közeli Debrecen város büntető ítélkezésére 1547-től vannak adataink. 2 3 A jegyzőkönyvekből kitűnik, hogy a legkülönbözőbb bűncselekmények (lopás, paráznaság, emberölés stb.) miatt indított bűnügyekben gyakran hoztak ún. feltételes ítéleteket. 2 4 A kassai főkapitány hadiszéke is folytatott ilyen gyakorlatot, pl. a szoboszlói tanács elsőfokon hozott ítéletét azzal hagyta helyben, hogy a kiszabott halálbüntetés csak újabb bűncselekmény elkövetése esetén hajtható végre. 25 Ezekből az adatokból nyilvánvaló, hogy a hajdúvárosok tanácsai Debrecen városnak az országos gyakorlaton alapuló büntető ítélkezését tekintették követendő példának. 19 HBmL. Hajdúszoboszló város tanácsának közgyűlési jegyzőkönyvei (a továbbiakban: Hszob. közgy. jkv.). V. A. 402/a. 20 Uo. Szoboszló városgazdájának iratai. Omniarium. V. A. 404/c. 1—2. 21 Uo. Vámospércs város tanácsának iratai. Tanácsi és közgyűlési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: Vpércs. közgy. jkv.). V. A. 501/a. 1. k. 22 Uo. 53. és 117. old., továbbá Hszob. közgy. jkv. V. A. 402/a. 2. k. 47, 51, 74. stb. 3. k. 215. 23 Uo. Debrecen sz. kir. város tanácsának és választott hites közönségének iratai. IV. A. 1011/a. Tanácsülési és a communitassal együtt tartott közgyűlési jegyzőkönyvek 1547—1848. 24 Ezekből közölt szemelvényeket 1547—1848-ig Széli Farkas: Régi magyar feltételes ítéletek Debreczen sz. kir. város törvényszéki gyakorlatában c. írásában. Jogtudományi Közlöny. XXVIII. évf. 1893. évi 2. és 51. sz. 25 HBmL. Hszob. közgy. jkv. V. A. 402/a. 1. k. 1640. júni. 23. Szabó Ilona ügye. 96
