Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)
TÖRTÉNELEM - Bocskai István erdélyi fejedelem születésének 425. évfordulója tiszteletére rendezett tudományos ülésszak előadásai - Bársony István: Bocskai és Debrecen
Debrecen fő gondját azonban nem az elsősorban többé-kevésbé rögzített és teljesíthető adónemek okozták, a nagyobb veszélyt a szabad dúlásra engedett, semmiféle központi katonai vagy politikai irányítás alatt nem álló katonák jelentették; legyenek azok császáriak, hajdúk, vagy — mint 1594-ben — a törökök, illetve a krími tatárok. Bocskai és Debrecen közötti kapcsolat jóval korábbinak mondható 1604-nél. Báthori Zsigmond arra szólítja fel a váradi kapitány Bocskai Istvánt 1592-ben, hogy a Debrecenbe költözött jobbágyokat senki nem viheti ki Debrecenből, ha erre valaki mégis kísérletet tenne, kötelessége a város oltalmára sietnie. 0 Hat évvel később, 1598-ban pedig tanácsülési jegyzőkönyvi bejegyzés említi Bocskai István nevét. A Nyüvedi Menyhártnak Rácz Orbánné elleni perében a feleknek bizonyítaniuk kell, hogy Rácz Orbánnénak az ura halála után minden javait, mint magvaszakadt jószágot Bocskai István javára foglalták el. 7 Bocskai és Debrecen kapcsolatában kiemelkedő fontosságú volt az 1604. október 15—25 közé eső időszak. Ezt az időt, az álmosd—diószegi győzelmet követően itt töltötte Bocskai. Erre a néhány napra városunk lett a most még csak kibontakozó Habsburg-ellenes fegyveres küzdelem központja! A fennmaradt kevés forrás alapján is megállapítható, hogy Bocskai innen, Debrecenből igyekezett megnyerni ügyének a már oldalára állt hajdúk mellé az erdélyi bujdosókat, a felső-magyarországi vármegyéket és városokat, s a tiszántúli végvárak katonaságát egyaránt! Itt keletkezett 1604. október 18-án az a levele, amelyet az erdélyi bujdosókhoz írt. Ennek utalásaiból kiderül, hogy másokkal is felvette a kapcsolatot Debrecenből. Olvasható a levélben az is, hogy pénzre van szüksége az események további vitelére; valamint jóllehet „most is olyan állapottal vagyok, hogy bátorságosan ülök . .., de azért Gyulán és Szolnokban had tartassék, hogy mihelyt kívántatik, mindjárt indulhassanak .. .!" 8 A következő év tavaszán kelt Bocskainak az a levele, amelyben az elmúlt őszi fellépésének körülményeiről ír. E szerint a császáriak tervüket „az magunk nemzete, az hajdúság által akarták véghez vinni; akiket melléje vehessen a király képe: Váradot, Debrecent és Kerekít ígérte volt prédául. De azok a dolgot eszekbe vevék, magok nemzetének hóhéri nem akarván lenni. .., azonban hogy értették, hogy másokat is kergettenek, magok jövének érettünk...!" 9 Jóllehet vannak olyan nézetek, amelyek szerint Bocskai ezen soraiban jócskán van tendenciózus elem, Bocskai elhárítani igyekezett magáról a fegyveres fellépés vádját! 1 0 A felsőmagyarországi főkapitány Belgiojoso szándékának tulajdonított elképzelés két szempontból is érdekes. Az egyik az, hogy Bocskai ezen sorai, hogy ti. „magok jövének érettünk ..." a hajdúk a történeti ismeretanyag hosszú időn keresztül megingathatatlan eleme volt. A prédául kiszemelt települések nevét már kevésbé szoktuk emlegetni, holott azok közül Debrecen kiszolgáltatott helyzetét a katonáknak a város századeleji helyzete egyértelműen példázza. Az adott viszonyok között el lehetett hinni, hogy egy ilyen ígéret elhangozhatott. Az események azonban más fordulatot vettek, így nem áll módunkban pontosan megállapítani az említett három településsel kapcsolatos elképzelésekről, hogy azok közül mennyi származik Belgiojosotól és mennyi Bocskaitól! Rákóczi Zsigmondhoz, Erdély kormányzójához intéz Bocskai levelet Debrecenből 1605. október 9-én. Sorait Szokolovics Mehemethez Budára utazta előtt vetette papírra. Ekkor hadainak kiegészítését szorgalmazza Rákóczi Zsigmond6 HBmL. IV. A. 1021/a. A fenti kérdéseket vö. a kiadás előtt álló Debrecen története I. kötet vonatkozó részeivel. 7 HBmL. IV. A. 1011/a. Tanácsülési jegyzőkönyvek .5. k. (1598). 8 Nagy László: Bocskai István a hadak élén (Bp. 1981) 126/7. 9 Benda Kálmán: A Bocskai szabadságharc. Bp. 1955. Okmánytár. 88. old. 10 Nagy L. i. m. 118. 69
