Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)

TÖRTÉNELEM - Bocskai István erdélyi fejedelem születésének 425. évfordulója tiszteletére rendezett tudományos ülésszak előadásai - Poór János: A katonai jellegű önigazgatás hanyatlása a hajdúvárosokban 1607—1660

név szerint felsorolt személy volt jelen,

8 stb. Ezek még nem zárják ki a szűkebb társadalmi, az ún. arisztokratikus vezetés győzelmét, csupán a testületi kormányzás térhódítását bizonyítják — az egyszemélyi vezetéssel szemben. A szélesebb alapokon nyugvó demokratikus tendenciák érvényesülését bizonyítja pl., hogy Szoboszlón az 1639-ben hozott szenátusi határozatokat a lakosság egészével meg kellett erősíteni ahhoz, hogy érvénybe léphessenek, 1641-ben ben pedig ugyancsak Szoboszló városa nemes lakosainak közössége és egyetemessége hozott határozatot. Ekkor a nemes tanáccsal egyetértésben arra kötelezték a főkapitányt, hogy „esküdgyék meg in persona (személyesen ő is) az Szoboszlai Nemes törvény székben levő Törvénynek ki szolgáltatására, úgy mint más emberséges több ezen Nemes Szék ülő Assessor (esküdt)". A második pontban pedig még egyértelműbben utalnak a lakosok egészének közvetlen politikai szerepére: („Szoboszló város közössége és egyetemessége azt iskivánnya ...)". 1643-ban Váci András prédikátor is csak „a szoboszlói nemesek beleegyezésével" kaphatott háztelket a szenátustól.

9 Mindezek alapján megállapítható, hogy a letelepedés után a korlátlan kapitányi hatalom vitathatatlan. A gazdasági differenciálódás nyomán kialakult vagyonos réteg a vezetést kezébe akarta venni. Miután ez a kapitányi jogkör korlátozását eredményezte volna, érthető, hogy a „hajdú arisztokrácia" és a kapitányok érdeke szembe került egymással. A kapitány kizárólagos hatalmának fékezése során érdektalálkozás jött létre a módos hajdúk és a közhajdúk között. A közhajdúkat ugyanis az egyszemélyi vezetés politikai passzivitásra ítélte volna. Ugyanakkor az így kialakult szövetség nem lehetett tartós, mivel a közösen kivívott győzelem a közhajdúk jelentőségét növelné, s számbeli túlsúlyuk folytán a hatalom szélesebb alapokra helyeződhetne. Ezért találták meg egymás szövetségét a kapitányok és a hajdú-arisztokrácia, akik összefogtak a közhajdúk ellen Logikusan következett ebből, hogy a korlátlan egyszemélyi vezetésnek halványodni kellett, s előtérbe került a testületi kormányzás. A szűkebb körű és a szélesebb alapú politikai irányvonal mérkőzése korszakunkban még tart. Az évenként Szent György napon megtartott tisztújításokon „a nemes lakosok egyetemessége" részt vett a választóban, a statútumok alkotásában, vagy a szenátusi határozatok megerősítésében. Ennek az állapotnak és hatalmi egyensúlynak fenntartása azonban hosszabb távlatban nem volt biztosítható. A közigazgatási szervezet kezdetei 1. Az ügyintéző hálózat A városok első tisztségviselője a főkapitány (kapitány). Hivatalát életfogytiglan töltötte be az erdélyi fejedelmeknek, illetve a Habsburg-házból való uralkodóknak a hozzájárulásával. Katonai ügyekben korlátlan jogkörrel rendelkezett. Az igazságszolgáltatásban és a különböző polgári pereken kívüli ügyekben az esküdtek tanácsával járt el. Előre meghatározott fizetése nem volt, de a bírságpénz 1/3 része őt illette meg, ezen kívül a határból kijelölt területen füvet használhatott, a városba költözött „parasztok" két napot neki szolgáltak, stb. Katonai ügyekben és a bűnösök üldözésében a kapitány irányítása alatt állandó jellegű hivatal szerveződött; vezetője a hadnagy volt; ezt a tisztséget időn8 Komáromy A.: i. m. 59—60.; 72. 9 HBmL. Hajdúszob. Prot. 1.: 17; 26; 44. 81