Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)

TERMÉSZETTUDOMÁNY — NATURWISSENSCHAFTEN - Kovács Gábor: A balmazújvárosi Nagyszik madárvilága

Kovács Gábor A balmazújvárosi Nagyszik madárvilága Jóllehet az 1973-ban létrehozott Hortobágyi Nemzeti Park alapító határozatát több éves előkészítő-feltáró munka előzte meg, mégis akadnak a Hortobágyon és környékén olyan területek, melyek — bár kimaradtak a HNP-ből, botanikai vagy ornitológiai értékük olykor messze meghaladja a védetté nyilvánított puszták némelyikét. (Ilyen például a Derzsi telek löszreliktum, a Parajos, Német sziget puszták stb.) Egy évtizeddel a HNP megalakulása után mind sürgetőbbé válik az ilyen területek védetté nyilvánítása, hiszen védelem híján nap mint nap ki vannak téve az esetleges pusztításoknak (lecsapolás, melioráció, művelésbe vonás, gyújtogatás). Jelen tanulmányomban arra törekedtem, hogy az 1972—1982 közötti megfigyeléseimet összefoglalva és ezek eredményeivel indokolva sürgessem egy ilyen, a HNP-ből kimaradt, igen értékes pusztarész, a balmazújvárosi Nagyszik védelem alá helyezését. Földrajzi fekvése, vízviszonyai, a mai állapot kialakulása A védelemre javasolt területet délkeletről a Keleti-főcsatorna, északnyugat felől Balmazújváros község belterülete, kelet—északkelet felől a Debrecen—Balmazújváros műút, nyugat—délnyugatról pedig a Balmazújváros—Hajdúszoboszló műút határolja. (Ez utóbbi helyen érintkezik a HNP határával.) A Nagyszik vagy Nagy szék elnevezés a régebbi és újabb térképeken és a lakosság használatában egyaránt szerepel. Művelési ág vonatkozásában a Nagyszik 80%-a legelő. A keleti és északkeleti részén agyaggödrök sokasága található, egykori vályogvető helyek maradványai. Déli oldalán a főcsatornával párhuzamosan keskeny szántók és erdősávok húzódnak. Időszakos vízborítású rét az úgynevezett Malomalja, mely területünk déli csücskében van. A Nagysziket hosszanti irányban a Magdolna ér belvizes lecsapolócsatorna szeli át. A mintegy 300 hektáros szikes vízviszonyaira jellemzőek az agyaggödrökből kialakult szikes tavak. Még a 60-as években is folyt itt vályogvetés, így jelenleg a Nagysziken több mint 20 hektár kiterjedésű szikestó — láncolat őrzi ennek emlékét, mely vízállások többsége a nyár folyamán általában kiszárad. Ezek a szikes tavak kivétel nélkül mind nyíltvízűek, partjuk vakszikes, csupasz. Igen feltűnő a tavak közötti legelőrészeken a nagy kiterjedésű, az évek átlagában több hónapig sziksóval borított foltok sokasága. A fent leírt formák (szikes tavak, a sziksó jelentős mértékű „kivirágzása") a Hortobágyi Nemzeti Park területén sehol nem találhatók meg. A Hortobágy jellegzetes talajtípusa a szolonyec szikes, ezzel szemben a Nagyszik inkább RZOloncsák-jellegű, pontosabban azt az átmeneti típust képviseli, melyet szoloncsákos szolonyecnek nevez a talajtan. Területünk neve a szakirodalomban először 1928-ban bukkan fel. Magyar 5