Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)
TÖRTÉNELEM - Nagy Sándor: A hajdúvárosok és a Hajdúkerület büntetőbíráskodásának szervezete 1606—1871
eljárás szabályaival és a bíróságok szervezetével. 6 5 Eszerint is a büntető joghatóságot a Hajdúkerület gyakorolta volna kerületi törvényszék elnevezéssel. Elnöke az alkapitány, tagjai: a közgyűlés által 6 évre választott 12 olyan ülnök, akik legalább 3 éve a Kerületben laknak és elegendő törvénytudással rendelkeznek. Az ítélethozatalhoz az elnökkel együtt 7 tag jelenlétét kívánta meg a javaslat. A rendőri kihágások kivételével minden büntető ügyet a kerületi törvényszék elsőfokú hatáskörébe utalt, másodfokon pedig a rendőri kihágási ügyekben hozott ítéletek elleni fellebbezéseket bírálta volna el. Ismeretes, hogy az említett javaslatok nem emelkedtek törvényerőre, így a Hajdúkerület bűnfenyítő törvényszékének szervezete változatlan maradt. Nem érintette azt az 1848-as forradalom jogalkotása sem. Az 1848:XXVI. tc. ugyanis ideiglenes jelleggel, „amíg a törvény a Hajdúkerület belszerkezetéről részletesen intézkednék", csupán a kerületi tisztviselők és a közgyűlési képviselők választását szabályozta, de a közigazgatás formáit és módját az eddigi gyakorlat szerint meghagyta. A büntetőbíráskodást tehát a kerületi törvényszék gyakorolta 1850 május végéig, amikor is az abszolutizmus a Hajdúkerületet eltörölte. Tizenegy évi szünet után, 1861-ben kezdődött el újból a kerületi bíráskodás. Ekkor a törvényszék elnöke az alkapitány lett s most már nem valamennyi kerületi tiszt, hanem csak a táblabírák és a városok képviselői ítélkeztek. A Silylye Gábor hajdúkerületi főkapitány által 1863-ban összeállított Szabályrendelet 71. §-a ennek megfelelően állapította meg a törvényszék szervezetét. Elnöke az alkapitány, tagjai: négy rendes táblabíró és a városok főhadnagyai vagy ezek akadályoztatása esetén törvénytudó küldöttei. Az 1861-ben kiadott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok 26. §-a a Hajdúkerületben az 1848-ig fennállott gyakorlatot állította vissza és eszerint az ítélethozatalhoz az elnökkel együtt legalább hét tag jelenléte lett volna szükséges. Mivel azonban a 27. § szerint a megyei törvényszéken érvényes bírói határozatot az elnök és négy törvénytudó tag hozhatott, a Szabályrendelet 72. §-a a Hajdúkerület törvényszékének érvényes határozatához is az elnökkel együtt csak öt tag jelenlétét kívánta meg. A tárgyaláson azonban 3—4 táblabíró mellett rendszerint ott voltak, ha nem is teljes számban, a városok küldöttei is, így az ítéletek meghozatalában a Szabályrendeletben előírtnál általában többen vettek részt. 1864 júliusától a törvényszék elnöke az első alkapitány lett, akit akadályoztatása esetén a rangban legidősebb táblabíró helyettesített. 1861 után a városi tanácsok kebelében a törvénykezési ügyek gyorsabb intézésére külön osztályt állítottak fel, ez azonban a tanácsok ősi szervezetét nem változtatta meg. A külön osztály elnöke a főhadnagy, akadályoztatása esetén az alhadnagy volt, tagjai pedig: a törvényben jártas tanácsbeliek, továbbá szavazati jog nélkül a jegyző és tiszti ügyész. Az ítélethozatalhoz az elnökkel együtt legalább öt tanácstag jelenléte volt szükséges. A törvénykezési osztály felállítása nem jelentette az igazságszolgáltatásnak a közigazgatástól elválasztását, ez abban is kifejezésre jutott, hogy a főhadnagy tetszése szerint elnökölhetett a tanácsnak mind a közigazgatási, mind a törvénykezési osztályában, sőt ha jelentősebb törvénykezési ügyet kellett eldönteni, a tanács két osztályát teljes tanácsülésbe is összehívhatta. Ugyanígy a Hajdúkerületben sem jelentette a törvénykezési ügyeknek az alkapitány, illetve első alkapitány elnöklete alatti bíróság elé utalása a közigazgatás és igazságszolgáltatás különválasztását, mert a törvényszék tagjai a közgyűlésnek is tagjai voltak és részt vettek az igazgatási ügyek eldöntésében is. 65 Az országos választmánynak a szabad kerületek részéről Fogthüi János hajdúkerületi főjegyző, 1842. március 21-től alkapitány, a hajdúvárosok követe volt a tagja. A javaslattal kapcsolatos munkálatokat 1. Fay er László: Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye I—IV. (Budapest, 1896, 1898, 1900, 1902). 66 L. az 50. sz. jegyzetet. 108
