Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)
TÖRTÉNELEM - Nagy Sándor: A hajdúvárosok és a Hajdúkerület büntetőbíráskodásának szervezete 1606—1871
5. A kerületi közgyűlések és büntető tárgyalások helye és határnapja A kerületi közgyűlés 1699-ben elhatározta, hogy az útviszonyok és költségkímélés miatt a közgyűléseket Böszörményben kell megtartani amikor arra szükség van és az idő engedi. 6 7 Mivel azonban 1705-ben, majd 1774-ben úgy döntöttek, hogy a közgyűlés nemcsak Böszörménybe, hanem felváltva a többi városba is összehívható, 1806-ig hol egyik, hol másik hajdúvárosban ültek össze. Az igazságszolgáltatással foglalkozó üléseket azonban (sedria, sedes captivorum revisoria) 1763-tól kezdve általában Böszörménybe tűzték ki, mert a Kerület elsőfokú hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetői az itteni tömlöcben voltak letartóztatva s így akadály nélkül előállíthatták őket a tárgyalásokra. Emellett azonban 1780-ig elvétve előfordult, hogy Nánáson és Szoboszlón tartott közgyűléseken is elintéztek néhány büntető ügyet. A büntető tárgyalások határnapját rendszerint a közgyűlésen állapították meg, s a főkapitány erről írásban is értesítette a városi tanácsokat azzal a felhívással, hogy küldötteik jelenjenek meg, a rabok vallomását pedig a nyomozati iratokkal együtt kellő időben küldjék be a Kerülethez, hogy az ügyésznek módja legyen a vádemelést előkészíteni. Tárgyalásokat a szükséghez képest tartottak, pl. 1759-ben január, március, április, szeptember és október, 1760-ban pedig január, március, április, május, június, július és október hónapokban úgy, hogy a közigazgatási ügyek elintézése után kezdtek hozzá a rabok ügyeinek tárgyalásához. A kormányhatóságok az 1757-től kezdve félévenként felküldött jelentésekből figyelemmel kísérték — mai kifejezéssel — az előzetes letartóztatásban levő rabok számát. 0 8 Az ezekből szerzett tapasztalatok alapján rendelte el a Helytartótanács 1778-ban, hogy minden három hónapban büntető törvényszéket kell tartani. 6 9 A Kerület jelentéseiből pedig 1795-ben azt a következtetést vonta le, hogy a hajdúvárosok népességéhez képest magas a letartóztatásban lévők száma, ami a rabélelmezés miatt nagy terhet jelent a közpénztárnak, ezért elrendelte, gyakrabban kell büntető tárgyalásokat tartani. A hat hajdúváros lélekszáma ebben az időben 33—>34 ezerre tehető, s ha figyelembe vesszük, hogy 1784-ben 90, 1795-ben pedig 110 előzetes letartóztatásban volt vádlott állott a kerületi törvényszék előtt, az arány nem mondható magasnak. Nem ok nélkül jelentette tehát a közgyűlés a Helytartótanácsnak, hogy „a rabok számát inkább a jó vizsgálat jeléül lehetne magyarázni", de azért megígérték, hogy a jövőben gyakrabban tartanak törvényszéki tárgyalásokat 7 0 Erre azonban az ügyek száma miatt nemigen volt szükség. Még 1845-ben is joggal jelenthette a közgyűlés, hogy a bűnügyeket minden időszaki —• évenként 3—4 havonként tartott — törvényszéken befejezik, rendkívüli törvénykezési szakra itt nincs szükség.' 1 A tárgyalások tartásának rendje lényegesen csak 1862-től változott meg. Ebben az évben áprilisban és júniusban 4—4 napon, júliusban pedig 3 napon át tárgyaltak és amikor július 3-án az addig beterjesztett valamennyi ügyet elintézték, a törvényszék a következő határnapot szeptember 15-re tűzte ki azzal, hogy ha a szükség úgy hozza, a kerület elnöksége a törvényszéket korábbi időpontra is összehívhatja. 7 2 Az elnökség augusztus 14-re össze is hívta a törvényszéket s ettől kezdve az év hátralevő mindegyik hónapjában és a következő években is minden hónapban egymást követő több napon tartottak tárgyalást, évente ösz67 HBmL Ker. közgy. jkv. IV. A. 502/a. 1. k. 1699. szept. 8. 68 Uo. Ker. közgy. ir. IV. A. 502/b. 10. csomó. 1757. Fasc. 16. N° 19. 69 Uo. Hajdúböszörmény körözések könyve. V. A. 1/c. 2. k. A főkapitány levele 1778. júni. 24-én. 70 Uo. Ker. közgy. ír. IV. A. 502/b. 85. csomó. 1795. Fasc. 4. N° 38. 71 Uo. Ker. közgy. jkv. IV. A. 502/a. 33. k. 1845. júni. 2. N° 558. 72 Uo. B. ügyek jkv. IV. B. 756/d. 1. k. 1862. júli. 3. N° 210. 109
