Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Bencsik János: Egyek község, az egri káptalan birtoka antifeudális és antiklerikális harca a XVIII. században

De nemcsak antifeudális színezetű „zenebona" tanúi lehetünk. A község paraszti közösségét belső ellentétek is feszítették. Valószínűnek látszik, hogy az 1760-as évek elején kelt az a levelük, amelyben bíráik ellen tesznek panaszt a földesúrnál. „A Nemes Vármegye portioban deceptálta (megcsalta), Bírák uraimék a helységre repartiált (kivetett) adót egészen megvették ... A quartély tartást a Vármegye portio(já)ban acceptálta (elfogadta), de Bírák minden Szegény Ember portioját készpénzül (is) megvették ... A Helység életbeli és gabonabeli benefitiumait (jövedelmét) illeti minden esztendőben feles búzát, árpát, zabot szoktak a helység számára vetni.. . ezt a mennyiséget a (helység lovai) nem eszik meg." Letagadják az elöljárók ezt a terményt, noha „lehetne a helység szegénységet quartélyosi abrakkal segíteni" ebből. „A csapszék hasznát (nem veheti e helység) . . . mert Bírák Uraimék közül némelyek éjjel-nappal többnyire benne laktak, s annak hasznával vissza éltek." Közülük Bucsay György, Fene János és Diószegi István egyik éjjel összeveszett, a lármára az „ispán úr is fel kelt ágyából". Ez egyik oka lehetett annak, hogy 1764-ben a helység hangadói, „zene bonás" emberei „Bírót, Tanácsot magoknak teccése szerént választottak". „Noha három alkalmatos személyt kiadván (kijelölvén a földesúr), nem tetszett nekik. Más Bírát, úgy az egész tanácsot le tévén újakat tettek." A közösség bizalmát élvező főbíró Rósa Mihály negyedtelkes gazda lett. A földesuraságok úriszék előtt vonták felelősségre a falut, mely alkalommal „a lármának ... oka hét emberre sült, s hogy töb több lármát ne okozzanak a Helységből proscribáltattak (kiírtattak, elbocsájtattak)". Előbb azonban deresre húzták társaikkal egyetemben őket. 40—40 pálca ütés elszenvedése után Földváry Kiss Istvánt, Gazdag Mihályt, Bagdy Ferencet, Fogarassy Jánost, Nagyhajú Szabó Györgyöt, 30 pálcaütés után Lóczi Balogh Andrást (hetedik hiányzik a felsorolásból) kiűzték Egyekről; „Szent Mihály napig ne csak a helységből ki menjenek, de sehol az Egri Egyház Jószágaiba is be ne fogattassanak". S mert Szatmári János és Taricska György a „pártosodott népnek mintegy elöljárói voltanak, a deresen 30—30 pálcát kaptak. Utoljára pedig Imre Istvánt, Tolnai Jánost, Csende Istvánt, Kerekes Mihályt és Kasza István sújtották 24—24 „kemény pálca büntetéssel". Az előbbiekben is szóesett a katonatartásról, amely más falvakkal együtt az egyeki jobbágyok számára is súlyos teher volt. Szép Mihály főbíró azzal akarta elhárítani a katonatartás (a quartély tartás) terhét a jobbágyokról, hogy felpanaszolta, nem építenek erre a célra is alkalmas lakóházakat és istállókat az egyekiek. „A quartélyos katonáknak alkalmatos házat, alig valamelyek találtatnak, kik pedig vágynák, azoknak szüntelen viselniük (kell a terheket), ... mások pedig ... nem gondolnak vélle, csak bebújhassanak, s kibújhassanak házokból." A földesúrtól „parancsolat több ízben (volt) kiadva, hogy jó alkalmatos házakat épícsenek, különben kik nem építenek lakóul (a faluban) meg nem szenvedtetnek, de az Órátul fogvást is a Fatens egy jó házat is hogy építettek volna, nem tudja." Másutt így idézik a földesúri parancsot: „Különben aki házat nem épít, ez okra nézve is nem lészen maradások az Helységben." Innen ered az, hogy az 1772-es vizsgálat 9. pontja az után érdeklődött: „Mivel lakó Házaik a lakosoknak igen romlandók és alkalmatlanok nagyobb részint vannak, parancsolta-e a Földes Uraság, több ízben is alkalmatos házaknak építését a végre, hogy az illocált és transemnális miliciáknak (itt levő és átvonuló katonaság) alkalmatos mind választható, úgy szálló házai lehessenek?" E kérdésre adott válaszokból megtudhatjuk a paraszti lakóházak és ólak építési módját is. Bagdi Péter (30 éves, 2 tehenes, 2 ökrös gazda) háza, amely 8 ft-ra becsültetett sövényből és nádból készült. Nemes Gerőcs János (4 lovas, tehenes gazda) háza „csak sövényből felépíttetett vala és sárral bé tapasztva." Imre István (47 éves, 2 ökrös gazda) házát 17 esztendeje válogból építette. Sajtos Péter (53 éves, 218