Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Bencsik János: Egyek község, az egri káptalan birtoka antifeudális és antiklerikális harca a XVIII. században
4 ökrös, két tehenes gazda) házát válogból építette, az istállót nádból. Juhász Kiss Mihály (juhász) házát nádból építette, sárral volt betapasztva. Az egyekiek 1765. március 20-án újabb kérelmező és panaszos levelet írtak a földesuraságnak. „Sokaknak a mindennapi kenyérkéje sem lehet a szüntelen való esső szakadások miatt, Isten kegyelméből a tavaszi szántásnak is ideje jelen vagyon, ebben is egy részrül az időnek változó és álhatatlan volta miatt, más részről a Földes Uraság robotája miatt ( !) dolgainkban előre nem mehetünk. .. Szüntelen rajtunk lévén a Nemes Vármegye executorai... ezen tavaszi munkánk, melybül esztendeig való subsistentiankat (megélhetés) várhatnánk, meg ne gátoltatnának bennünket. Mostan is 50 emberünk Margitára tövis irtani ment és Miskolczra kőhordani kell mennünk . . . Termény egy része a mezőben veszett, más része nyomtatlan a kertünkben veszett." Ebből a panaszos levélből, s más vallomásokból arra is következtethetünk, hogy Egyek is kétbeltelkes, ólas-kertes település volt. Ugyanakkor azt is kérték, hogy „a korcsmából kevés részt engedni szíveskedjék", ti. a káptalan. Tudnunk kell, hogy ekkor tájban Antal János görög árendás bérelte a földesúri korcsma és mészárszék-tartás jogát, évi 650 rf-ért. Majd az 1772-es vizsgálat során bukkan föl újra e haszonvétel, amikor is a földesúr, az immár vegyes vallású helységnek adta bérbe (500 ft-on) e haszonvételt. Jól jött a káptalan érvei között ez a bérlemény, amellyel saját kegyességét tudta bizonyítani a vizsgálat során. A sérelmet szenvedett közösség több alkalommal fordult panasszal a földesúrhoz, a vármegyéhez, a „Királyi Fenséghez". Hol panasz volt ez, hol pedig esedezés. 1 6 ,,.. . egy néhány esetben folytattak lármázó pöröket", — fogalmazzák meg az egyik földesúri nyilatkozatban. A növekvő terhek miatti folytonos és erélyes tiltakozás egyik forrása lehetett az 1753-as mezőtúri és hódmezővásárhelyi parasztfelkelés, amelynek ideológiai kapcsolatait a Borsod megyei Igriciig (e tájon át), a szomszédos Tiszafüredig nyomon kísérhetni. 1 7 Egy Mezőtúrról származó juhász (Kiss Mihály) pedig azok között szerepelt, akiket legelőször kiparancsolt Egyekről a káptalan. Elképzelhető tehát, hogy a felkelés mozgósító, a tiltakozást megerősítő hatása eljuthatott Egyekre is. Ezért is fogalmazhatott az uradalmi ispán, Szabó Mihály is 1767-ben a következőképpen: „ ... az Egyeki Bírák ellen pártos köz népnek éttczakai titkos gyűlések és tractájuk volna, közikben menvén, hogy megtudhassam mit dolgozzanak, zene-bonáskodókat meg tekéntem .. . kik is 1764-ben a Földes Uraság ellen magok vakmerőségével tett Bírónak Rósa Mihályhoz rációját censurázták . . . írást akartak a vármegyéhez. . ." Külön is foglalkoznunk kell a jobbágy közösség elleni későbbi vád 19-es pontjával, amely végül is a földesúr panaszaként fogalmazódott meg. Eszerint a „kiparancsolt lakosok különösen nem kívántak az Egyeki határon szántani, vetni, azt marha nyomásnak hagyván, és az Ohati pusztán szántván ..." Mire a jobbágyok képviselői így védelmezték magukat: „Valamikor szükségesnek látytyák a lakosok, ez előtt is, most is egyenlőképpen szántottak és szántyák az Egyeki határt, hanem minek utánna egyik része meg soványodott volna, azon határnak a sok szántás miatt, által mentek akkoron ... a ki parancsolt lakosok az Ohati pusztára szántani azért, hogy azon el soványodott föld pihennyen ... a régtől való fel vett szokás a lakosok között, hogy néhánykor termést reményelvén Ohaton is száncsanak." Más tanú pontosabban fogalmazott: „Az Egyeki lakosok az Ohati pusztára kéntelenek voltak szántani menni, mivel az Egyeki lakosok számához képest azon Egyeki határ szoros. Aminthogy ez előtt is, minek előtte a Méltóságos Uraság Nagy Ivánt meg ültette, az Egyeki lakosok az egész Nagy Ivánt árendálták az . .. Uraságtól." Az elmondottak mintegy a káptalan 1769-es döntésének előzményeként foghatók fel, amikor is a lakosság egy részét kiűzte Egyekről. Ügy látjuk, hogy az antifeudális beállítottságú faluközösség, Egyek református parasztsága terhes 219
