Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TERMÉSZETTUDOMÁNY — NATURWISSENSCHAFTEN - Palotás Gábor: összehasonlító emlőscönológiai vizsgálatok a Hortobágyon

1. A négyzetek és sávok nagysága, száma és elhelyezése Az előző három emlőscsoportnak megfelelően három lépcsőzetesen növekvő négyzet, illetve sávnagyságot jelöltünk ki. A 10—10 db 25X25, 75X75 és 100X1000 m-es négyszögekben, illetve sávokban az emlősállomány fajainak nagy része (karakterfajok) 50%-os konstanciát mutatott. E négyzetnagyságokat ezért „általános konstans minimiarealoknak" foghatjuk föl a tölgyerdőben, lucernában, szikesen egyaránt. A négyzeteket lineárisan érintkezve, lineárisan szórtan és négyzetesen szórtan helyeztünk el minden cönózisban. (Sávjellegű izocönózisoknál a területnagyság megtartása mellett négyzetek helyett sávokat alkalmaztam.) E tíz-tíz négyzet, -sáv által felölelt területen egy-két akcesszórikus fajtól eltekintve a cönózis összes emlősfaja megtalálható. 5. A csapdák típusai és ellenőrzésük Első csoport: a) csalis-rugós „egérfogó", pvc-henger a földbe ásva. Második csoport: a) csalis-rugós „patkány-", „görény-" fogók. b) cső alakú ürge-, hörcsög-, görény-, pézsmafogó, a járat sűrűségének megfelelően a kotoréknyílásba helyezve. c) föld alatti rugós csapda a járatba leásva. A fogás ellenőrzését és a fogott egyedek felcédulázását napkeltekor és napnyugtakor végeztük. Az exponálás mindig 4 napig tartott, így feltételezhetően a négyzetekbe bevándorló egyedeket már nem fogtuk ki. Mindkét négyzetnagyságnál négyzetenként átlag 25—30 csapdát helyeztünk el. Harmadik csoport: Felvételenként az első és a negyedik napon a csapdák lerakása előtt és felszedése után 2 hajtással történő megfigyelést, illetve egyedszám fölmérést végeztünk. Egy-egy négyzetben viszonylag magas volt a lerakott csapdák száma. A fogott egyedszámot nem a csapdák számához, hanem az elfogási esélyhez viszonyítottuk. Az exponálás feltételezhetően a teljes kicsapdázásig tartott. Mindezek miatt alacsony fogási százalékot kaptam: 1. emlőscsoportánl 1,5—4,5%, 2. emlőscsoportnál 0,9—2,85% között. 6. A fogott anyag vizsgálata terepen és laboratóriumban A lehetőséghez képest igyekeztünk mindig szálláshelyünkön, vagy annak közelében a fogott egyedeken ivar-, ivarérettség-, vemhesség-, esetenként gyomor és pofazacskó tartalom vizsgálatot, valamint súlymérést végezni. Az 1. emlőscsoporthoz tartozó egyedeket olajfékes mérleggel 0,1 g pontossággal, a 2. emlőscsoport egyedeit billenőkaros táramérleggel 0,5 dkg pontossággal, a 3. emlőscsoporthoz tartozó egyedeket tolómércés „római mérleggel" 0,1 kg pontossággal — minden esetben embrió nélkül, de gyomortartalommal együtt — mértük. 49