Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Szűcs Ernő: A Hajdúböszörményi Villamossági Rt. (1910—1948)
letre bekövetkezett) átmeneti emelkedés után a válság alatti alacsony létszám maradt egészen 1943-ig. Ez az ismételt nagy zuhanás azonban korántsem csupán a válsággal és az abból való lassú kilábolással magyarázható, hanem azzal is, hogy 1928 végétől — mint erről a későbbiekben még szó lesz — az erőmű megszűnt és ettől kezdve csak mint elosztó üzem működött. A második világháború utáni ismételt magas létszám (12—19 fő) pedig a károk helyreállításának és olyan szociális kormányintézkedéseknek köszönhető, amelyei mérsékelni akarták a nagyarányú munkanélküliséget. Ami a dolgozók szociális körülményeit illeti, a hiányos forrásokból viszonylag kedvezőtlen kép tárul elénk. Pl. nem voltak munkáslakások, építésüket ugyan javasolta az üzem vezetősége, de az igazgatóság állásfoglalása szerint erre csak akkor kerülhetett volna sor, ha a Hajdúböszörményi Takarékpénztár hajlandó lett volna a lakások bérleti díjából törlesztendő annuitásos kölcsönt adni. Más példák is a böszörményi üzemnek — a villanygyárakban szokatlan — rossz szociális körülményeit mutatják. Az üzemben évek hosszú során át nem volt öltöző és mosdó helyiség, s a munkaidőt is szerfölött kedvezőtlenül; napi 12 órában szabták meg. Az erősen csökkentett létszám miatt a pénzbeszedők főtevékenységük mellett a közvilágítás be- és kikapcsolását, valamint üzemtartását (elromlott izzók cseréjét) is ellátták. Még 1942-ben is reggel 7 órától délután 5 óráig tartott a munkaidő (napi 10 óra). A gépházi személyzetet pedig három szakmányban foglalkoztatták. Ennek során egy-egy szakmány két héten át 60—60 órát dolgozott, míg a harmadik héten 48 órát. így egy dolgozó három heti átlag munkaideje 56 óra volt. 11. táblázat Fogyasztói létszám alakulása Hajdúböszörményben az 1911—1913-as évek között 2 í 1911. jún. 16. 1911. de. 31. 1912. dec. 31. 1913. dec. 31. Magánfogyasztók 142 253 366 450 Bekapcsolt izzók száma 1245 2 506 3 525 ? Bekapcsolt izzók 50 watt 853 1 833 2 594 2 990 Elektromotorok száma 12 26 31 Elektromotorok lóerő száma — 112 342 409 Termelt kilowattóra ? 118 650 380 676 699 000 A fogyasztók számának növekedését több tényező gátolta. Ezek közül a kisebb jelentőségű az volt, hogy egyidőben Kövér Antal gőzmalom tulajdonos saját üzemén kívül néhány közelben lakót is ellátott árammal. Egy másik ok a szerelési költségek, méginkább az árammérő magas bérleti díja volt. 2 0 Egy árammérő ugyanis 56—100 koronába került, s ennek ellenébe a fogyasztó havi 1,20 korona bérletet fizetett (egy évre 14,40 koronát). Ezt méltánytalannak találták, mégha két évenként kellett is az órákat hitelesíteni. Nem serkentett a fogyasztásra az sem, hogy az egységárat a várt 60 fillér helyett kilowattóránként 70 fillérben állapították meg, és magas volt a bekapcsolási díj is. Ilyen címen 30—80 koronát kért a vállalat. 299
