Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Szűcs Ernő: A Hajdúböszörményi Villamossági Rt. (1910—1948)

alakultak ki. S ezzel ott, az egyszer már tetőzött ipari forradalom új hulláma következett be. Hazánkban — a szakirodalomból jól ismert sajátosságokkal — pedig pontosan akkor, 1867 után vette kezdetét a kapitalizmus kialakulása, a magyar ipari forradalom. Ebből az egybeesésből — nem feledkezve meg az elmaradottságból származó hátrányokról — az az előny is származott, hogy a Magyarországon meginduló ipari forradalom már egy magasabb technikai szintről indulhatott mint annak idején Nyugaton. Témánkat érintően különösen fontos utalnunk arra, hogy a múlt század hetvenes éveiben hazánk a műszaki tudományok ágazatában ugyan messze a nyugateurópai országok mögött állt, de a kevés kivételek egyikeként éppen a villamosenergia-ipar területén, a Ganz Villamossági Gyár kiváló mérnökei révén (Zipernovszky Károly, Bláthy Ottó és Déri Miksa, majd Kandó Kálmán) számos magyar találmány született. A transzformátor feltalálásával magyar mérnökök oldották meg az áram szállíthatóságát, ők oldották meg az elosztói és átviteli problematikát is, s ezzel lehetővé tették az ipar és a háztartások olcsó világítással és hajtóerővel való ellátását, de szerepük volt a villamos vasutak fejlesztésében is. A magyar villamosenergia-ipar tekintélyét mutatja, hogy a tengerentúli területeket nem véve figyelembe, olyan világvárosok villanyárammal való berendezését bízták a Ganz Villamossági Gyárra, mint Bécs, Köln, Róma, Milánó, Zürich, Luzern, Párizs, Amszterdam, Stockholm, Moszkva, Szófia stb.

3 Hazánkban is megindult a villamos erőmű telepek építése. Először Temesvárott (1884), majd Mátészalkán (1888), s e telepek szátíia a századfordulóig Magyarországon 43-ra emelkedett. A magyar gazdasági fejlődés felgyorsulásával párhuzamosan ez a szám 1900 és 1913 között megötszöröződött. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ebben a nem lebecsülendő előhaladásban a Tiszántúl lemaradt az ország más vidékeihez viszonyítva. Mi ennek a lemaradásnak az oka? A villamos energia iránti igény kialakítása, vagy a már meglevőnek növekedése több tényezőből tevődik össze. Ilyen faktorként kell említenünk elsősorban a gazdasági életet, annak fejlettségét, a társadalmi igényeket, kiváltképp az iparnak olyan fokú fejlettségét, amikor már villamos energiát igényel. (A századforduló körüli időben még alig beszélhetünk arról, hogy a mezőgazdaság ilyen energia iránti igénnyel lépne fel.) Következésképp maga az a tény, hogy a magyar iparfejlődés gócai a Tiszántúlon kívüli területeken alakultak ki, s hazánk e nagy területű tájegysége még az egyébként alacsony szintű magyar ipar fejlődésén belül is az átlagon aluli helyzetbe került, eleve meghatározólag hatott a Tiszántúl villamosítására. Ennek következtében hazánk e táján később és a fogyasztás kisebb mérve miatt (társadalmi igény hiánya, a lakosság anyagi helyzete) rendszerint kisebb kapacitású üzemek jöttek létre. Rövidre fogott bevezetőnk során is feltétlenül említést kell tenni az ország villamosításának egy másik lényeges vonásáról. Nevezetesen arról, hogy az elsőként létesített villanygyárak csak egy-egy települést láttak el energiával, s tulajdonképpen az első világháborút követően, még inkább az 1929—30-as gazdasági világválság alatt és a második világháború idején következnek be olyan változások az ország villamosenergia termelésében, hogy a szétszórtan működő kiskapacitású és a rendkívül gazdaságtalanul termelő villanygyárak helyett üzembe lépnek olyan telepek is, amelyek már nemcsak egy adott helység ellátását tűzik ki feladatukul, hanem vezetékeket építenek ki a szomszédos falvakba, városokba is, tehát egy körzet ellátására rendezkednek be. Az ország villamosításának a termelés és elosztás szempontjából harmadik periódusára pedig az lesz a jellemző, hogy kiépül az ország egész területére kiterjedően a nagyfeszültségű hálózat, amelyből már villamos energiát kaphat minden település, így e hálózat segítségével olyan helységek is részesülhetnek a villamos energia áldásaiban, amelyek nem rendelkeznek primer energiaforrásokkal (szén, víz, gáz), vagy azokat túl drágán biztosíthatnák csak maguknak.

4 Az eddig elmondottakból világosan kitűnik az az ellentmondás, hogy bár magyar mérnökök dolgozták ki a villamos energia átviteli technikát, és a magyar elektrotechnikai ipar évtizedekig vezető helyet foglalt el a világon, mégis 294