Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: Sillye Gábor kormánybiztosi tevékenysége 1848—1849

miszerint... az oláhok és oroszok közé soroztattak". Kijelentették, hogy ők így nem akarnak tovább katonáskodni. Sillye február 15-én újból sürgette Kos­suthot, hogy az 53. zászlóaljba ne küldjenek kárpátukrán és román újoncokat. 130 Érvelésében a következőkre hivatkozott: „midőn Önnek, mint kormány Elnök­nek nevét említette a hajdú ember, kalapját megemelítette, mint midőn Istené­nek nevét bocsájtja ki ajkán", s ezért is itt oly áldozatkészséget tanúsított a hajdú nép, minőt aránylag az országnak egy nép osztálya sem mutathat fel", hi­szen máris háromezren teljesítenek katonai szolgálatot. Ezt a lelkesedést fenn kell tartani, de az idegen ajkúak besorolása „lehangolta az itteni népet". Kossuth február tizenötödikén azt válaszolta Sillyének, hogy a problémát ismeri, ebben az ügyben már többször írt, s ezért feleslegesen többször ne írjon. 1 3' A hadügyminisztérium február 16-án elrendelte ugyan a Bocskai 53. zászló­alj hajdú jellegének a megszüntetését, mert úgy ítélte meg, hogy az alakulatot pusztán hajdú fiákból megalakítani nem lehet 13 8 Az itt szolgálatot teljesítőknek lehetővé tették, hogy átléphessenek vagy az 52. zászlóaljba vagy pedig a 17. hu­szárezredbe. Kossuth azonban Repeczky már érintett véleményét figyelembe véve ehhez nem járult hozzá, s úgy döntött, hogy az 53. zászlóalj hajdú jellegét igenis meg kell hagyni, mert annak kiállítása hajdúkból igenis lehetséges. 139 A hadügyminisztérium ezt figyelembe véve március elsején erről a zászlóalj pa­rancsnokságát hivatalosan is értesítette. 14 0 Az 53. zászlóalj legénységi állományát azonban a Hajdúkerületből a legna­gyobb erőfeszítések árán sem lehetett kiállítani. A későbbiekben azonban min­denesetre igyekeztek elkerülni azt, hogy ide idegen ajkúakat sorozzanak. A had­ügyminisztérium újoncozási osztálya például Sillye Gábort arról értesítette, hogy a nyíregyházi újonctelepről már válogatják az embereket a zászlóaljba, a nyíregyházi parancsnokság pedig arról, hogy Böszörménybe hatszáz magyar nyelvű újoncot küldenek. 14 1 Ebből az időszakból találkozhatunk kérvényekkel, amelyben más alakulatban szolgálók kérték a kormánybiztost, hogy itt szolgál­hassanak. Egyikük indoklásként említette, hogy „nánási fi", de akadt debreceni születésű pályázó is. 14 2 A magyar nyelvű újoncok zöme egyébként Pest megyei vagy pedig Jászkun kerületi volt. A zászlóaljat május 16-án Nagyváradra ren­delték. 14 3 Nem kevésbé érdekes számunkra annak a kérdésnek vizsgálata, hogy meny­nyiben érvényesült Sillye Gábor elképzelése az alakulatok tiszti állományának a kinevezésénél. Mint láthattuk, a Mészáros-féle kormánybiztosi megbízatás sze­rint Sillyének jogában állott javaslatot tenni tisztek kinevezésére, a megerősítés viszont a hadügyminisztériumra maradt. A kormánybiztos ezzel a lehetőséggel valóban élt is, hiszen már szeptem­ber 20-án kinevezte a Bocskai-csapathoz gyalogsági hadnagynak Borbély Dá­nielt, 22-én pedig Simon Pált főhadnagyi minőségben, Birányi Ákost pedig szám­vevőnek. Október elsején Kovács Andrást lovassági, Kálmán Györgyöt pedig gyalogsági hadnagynak nevezte ki. 14 4 1848. november 26-án a Bocskai-csapat há­rom századát említik, s ezek parancsnokai a következők voltak: Ercsey Lajos kapitány, Borbély Dániel ekkor már százados, Karap Sándor főhadnagy ideigle­nes megbízatással. 14 5 A gyakorlat azonban úgy alakult, hogy alantasabb megbízatásokra a zászló­aljak tisztjei is tettek javaslatot Sillyének. így például 1849. március negyedikén Sákovics hadnagy Balmazújvárosról pártolólag írt Marót őrmester kinevezésé­vel kapcsolatban. Sillye azonban ezt elutasította : „tudtomra esett, hogy Polgáron ő volt a bujtogató". Egyszóval „nem alkalmatos őrmesternek". 14 0 Megállapíthatjuk tehát, hogy a tiszti, tisztesi állomány kinevezésénél a kor­mánybiztos szava különösen a kezdeti időszakban komolyan esett latba. A had­ügyminisztérium azonban a kezdeti időszaktól fogva maga is eszközölt kinevezé­seket. így például november 17-én nevezte ki Mészáros Lázár a Bocskai-lovas­csapatba hadnagynak azt a Harsányi Bálintot, aki később századosként a váci csatában hősi halált halt. 1 4' A parancsnoki kinevezéseket azonban Kossuth Lajos 255

Next

/
Oldalképek
Tartalom