Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: Sillye Gábor kormánybiztosi tevékenysége 1848—1849

kezdettől fogva magának tartotta fenn. 14 8 így ő nevezte ki a huszárezred pa­rancsnokát, gróf Almássy Ernőt és az 52. zászlóalj parancsnokát, Perczel Sándor őrnagyot. Tudomásunk van Sillye előterjesztésének elutasításáról is. Elekes György állatorvosi alkalmazásához Kossuth azért nem járult hozzá, mert tudomása sze­rint nem értett a kovácsmesterséghez és a homoepatikus lóorvosláshoz. 14 9 A legtöbb problémát a kinevezések terén is az 53. zászlóalj jelentette. Sillye Gábor Kossuth Lajosnál azért tett panaszt, mert az 53. zászlóalj parancsnoka, Kürthy őrnagy a tiszteket az ő megkérdezése nélkül nevezi ki és terjeszti fel jó­váhagyásra, méghozzá „németekből és ráczokból". Ügy érvelt, hogy 2500 kato­náért megérdemelné a Hajdúkerület, hogy egy fia legalább törzstisztté nevez­tessék ki. 15 0 Kossuth utasította is a hadügyminisztériumot, hogy az 53. zászlóalj tisztjeit a „lehetségig hajdúkból" nevezzék ki. Kossuth érvelése nagyon figye­lemre méltó! A Bocskai zászlóaljak nem az újoncállítási kötelezettség alapján, hanem a teljes önkéntesség elvén jöttek létre, így tehát a tisztikar ügyében han­goztatott véleményük nagyon is jogos. 15 1 Kossuth ugyancsak helyt adott Sillye kérésének a német nyelvű levelezés háttérbe szorításának kérdésében, a botbüntetés ügyében viszont kitérő választ adott. A fegyelmezés nehézségeire való tekintettel Kossuth e kényes témában hallgatólagos beleegyezését adta. Sillye Gábor katonai természetű megbízatása korántsem merült ki a három katonai alakulat szervezésében. Mint a Hajdúkerület kormánybiztosának döntő szerepe volt a kerületben elrendelt két népfölkelés — 1849 januárjában és jú­liusában — szervezése terén. A januári népfölkelés meghirdetése azzal a katonai helyzettel állott szoros összefüggésben, amely Pest feladása után alakult ki, s amelynek során a Tisza mögött megtelepült kormány sem a főfronton, sem észak, sem pedig Erdély felől nem érezhette magát biztonságban. A katonai helyzet azonban akkor fordult igazán válságosra, amikor Perczel a Tisza-vonal védelmére rendelt sereggel csata nélkül, minden komoly, kényszerítő ok hiányában elhagyta állásait és egészen Debrecenig vonult vissza. E váratlan mozdulat nagyon reálissá tette azt a felté­telezést, hogy a szabadságharc sorsdöntő csatája valahol Debrecen alatt zajlik le, mégpedig hamarosan, hiszen emberi számítás szerint az ellenségnek Perczel után kellett volna vonulnia. Kossuth pedig már a képviselőház első debreceni ülésén, január kilencedikén, bejelentette, ha az ellenség a Tisza-vonalát átlépné, úgy haladéktalanul elrendeli a népfölkelést. Erre most visszavonhatatlanul el­érkezett az idő! 15 2 Az alább ismertetendő intézkedések már csak azért sem érhették váratlanul a Hajdúkerület vezetőit, mert a népfölkelés gondolata már december óta kísér­tett. A kerületi közgyűlésen december 18-án olvasták fel a kormánybiztosnak azt a három nappal korábban kelt levelét, amelyben elrendelte, hogy a főkapi­tány— amennyiben szükséges — Kassa bevétele után rendeljen el népfölke­lést. 1;> 3 Sillye számára az indokot nyilván az szolgáltatta, hogy Kossuth ebben az időben Debrecen városát Fáy Albert mérnök-főhadnagy által ostromállapotba helyezte. 15 4 Kossuth egyébként már másnap, tehát december 16-án úgy rendel­kezett, hogy Pest, Nógrád, Gömör, Bars, Esztergom, Komárom, Győr, Veszprém, Somogy, Zala, Baranya, Tolna, Csongrád Békés és Szabolcs megyék valamint a jászkun és hajdúkerületek alakítsanak mozgó szabadcsapatokat, mivel „a nem­zetőrség ... az ellenség visszaverésében ritkán mutatkozott sikeresnek". 15 5 Ekkor ugyan a népfölkelés szót nem mondották ki, de az intézkedés jelezte, hogy a kormányzat fokozottan igénybe óhajtja venni a néptömegek fegyveres erejét. A hadihelyzet hirtelen és váratlan rosszra fordulása következtében Kossuth utasította S illy ét, hogy a Görgey táborából hazaszivárgó hajdú önkénteseket gyűjtse össze (680 fő!), s ha „seregünk erre kényszerülne vonulni, az itteni tar­talékseregnek mintegy magvát" képezze. Ugyancsak utasította, hogy szedje ösz­sze az 52. zászlóalj hazaszivárgott részeit is, s mivel a Bocskai-huszárokat Bö­256

Next

/
Oldalképek
Tartalom