Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)

É. Kiss Sándor: Szilágyi Dániel (1831—1885)

E. Kiss Sándor Szilágyi Dániel (1831—1885) „Egész váratlanul érkezett Konstantinápolyból a szomorú hír, hogy Magyarország egyik leghűbb fia, az emigráció tagja, ki ott 1849. óta élt, s a legkitűnőbb orientalisták egyike volt, a sok ismerettel bíró tudományos műveltségű Szilágyi Dániel, kiben az oda vetődött magyarok mindig hű barátra és segítőre találtak 1885. november 22-én minden előleges betegség nélkül kiszenvedett" — írja kissé megkésve a Vasárnapi Újság 1886. évi 2. száma.

1 Tóth Béla a jeles író és újságíró, aki a Budapesti Hírlap levelezőjeként akkortájt Konstantinápolyban tartózkodott, így emlékezik róla: „Es hittem volna-e csak tegnap, hogy akihez szinte fiúi vonzalom kötött; hogy ma már csak én szoríthatom meg azt a hideg jobbot, amely az este még oly meleg kézfogással búcsúzott el tőlem — holnapig. Tegnap még köztünk élt. Szemében ragyogott a jóság, homlokán fénylett a becsület, ajkán szólt a tudomány. Es ma már csak olyannak érzem őt szívemben, mintha valami legendás alak volna, aki nagyon-nagyon régen élhetett; merthiszen a mai napokban nincsenek többé olyan emberek, mint amilyen a konstantinápolyi magyar Diogenész, Szilágyi Dániel... Olyan kínt éreztem szívemben, minőt apám halála óta nem..."

2 Ki és mi volt ez az ember, hogy a fiatal újságíró ilyen megrendült lélekkel búcsúzik tőle? A hajdúhadházi reformata ecelesia anyakönyvének tanúsága szerint 1831. január 15-én született és január 20-án kereszteltetett téglási prédikátor, tiszteletes Horváth János úr által. A szülők neve: prédikátor Szilágyi János és Váradi Klára. A magzat neve : fi, Dániel. A keresztszülők neve : Békési Benjámin és Fodor Klára. Apja, Szilágyi János 1826 óta prédikátor Hajdúhadházon. Fiatalon, 1837. május 3-án halt meg, árvaságra hagyván két fiát, a 6 éves Dánielt, a 4 éves Sándort és kislányát, a 2 éves Rózát. Dániel a tudományok iránt való vonzalmát édesapjától örökölte, ki a latin, görög, szanszkrit és héber nyelvek mellett ismerte a francia, olasz, angol és német nyelvet is. Kora tudományosságának színvonalán főként magyar nyelvészeti dolgozatai jelentek meg az 1833—7. években a Tudományos Gyűjteményben. Egy logopédiai és két matematikai dolgozatot is publikált ugyanott. „Nemzeti literatúránk benne... egy közösen tisztelt mívelőjét s ápolóját vesztette el."

3 A család 1839-ben még Hajdúhadházon lakik, 1841-ben már Debrecenben. Az özvegy 1841-ben férjhez megy Fábián János hajdúböszörményi nótáriushoz. Ettől kezdve Hajdúböszörmény1 Vasárnapi Újság 1886. 2. sz. jan. 10. 2 Budapesti Hírlap (továbbiakban BH) 1885. nov. 27. 3 Regélő 1838. 46. sz. 249'