Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Dankó Imre: Változásvizsgálat a néprajzban

68 Bakó Ferenc: Felsőtárkány község lakodalmi szokásai. Uo. 345—408. 69 Dankó Imre: A pusztatúrpásztói tanyaközpont élete. Uo. 471—481. 70 Balázs Béla: A személyes visszaemlékezések felhasználása népi demokráciánk történetének feldolgozásában. Századok 89. évf. 882—896. és Belényesy Márta: Az uradalmi cselédek és béresek életére vonatkozó történeti kutatások fontossága. Ethn. LXXII. évf. (1962) 140—146. 71 Balázs Árpád: Egy új somogyi falu, Rácegres története 1945—1960. (Kaposvár, 1960) 40. 72 Tálasi István: Az anyagi kultúra néprajzi vizsgálatának tíz éve (1945—1955). Ethn. LXVI. évf. (1955) 5—56. 73 kl.: A magyar népi kultúra új szintézise felé. Ethn. LXVII. évf. (1956) 166—167. 74 Ari Kálmán: Szentistváni változások. Magyar Nemzet 1958. jan. 5., Soltész István: Jelentés Földesről. A családi élet változásáról, a boldogságról. Hajdú-Bihari Napló 1964. ápr. 4., Dobozy Imre: Az új Túrkeve. (Budapest, 1952) 214. p. 75 Varga Domokos: Megújhodó magyar tájak. (Budapest, 1952) 87., Kónya Lajos: XJtijegyzetek. Csillag 7. (1953) 12. 1826—1336., Meggyesi János: Hazai kis tükör. Magyar írók országjárása 1960-ban. (Budapest, 1961) 475. 76 Szij Rezső: Várpalota. (Budapest, 1960) 643., Tanner József: Egerszalók. (Budapest, 1961) 362. 77 Boross Marietta: Adatok a csányi felesdinnyések életmódjának és kultúrájának alakulásához. Ethn. LXX. évf. (1959) 579—621. 78 H. Kerecsényi Edit: Az asszonyok fejviseletének alakulása Kiskomáromban és környékén az elmúlt 90 év alatt. NÉ. 1957. 123—147. 79 Tóth B. i. m. i. h. 80 Janó Ákos: Hajdúvid. (Egy szocialista falu kialakulása.) 57. Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei. 4. (Debrecen, 1963) 81 Katona Imre: Parasztságunk életének átalakulása. A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 37—38. Gyula, 1962. Bőséges irodalommal. 82 Katona Imre: A magyar parasztság életének átalakulása. (Válogatott bibliográfia.) Kézirat. Rövid bevezető tanulmány után 910 adatot tartalmaz. Ezúton is megköszönöm a szerzőnek, hogy munkáját rendelkezésemre bocsátotta. Kívánatos volna mielőbbi megjelentetése.* 83 Kulcsár Kálmán—Nozdroviczky Miklósné: A társadalmi átrétegeződés és a vándorlás összefüggésének néhány kérdése Bélapátfalván. Demográfia, 1958. 281—288. 84 Zsarnóczai Sándor (szerk.) : Tanulmányok a mai faluról. (Budapest, 1964) 253. 85 Uo. 8. 86 Vajkai Aurél: A magyar népi építkezés és lakás kutatása. (Budapest, 1948) és Gunda Béla: A népi építkezés kutatásának módszere. A MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményei, IV. (1954) 3—4. 73—102., valamint Gunda Béla: Die Raumaufteilung der ungarischen Bauerstube, ihre gesellschaftliche Funktion und kultische Bedeutung. Deutsches Jahrbuch für Volkskunde. Band 8. Jahrgang 1962. Teil II. 368—391. 87 Uo. 84. 88 Vargha László: A magyar népi építészeti vizsgálatok napjainkban. Ethn. LXXIII. évf. (1962) 177—205. 89 Uo. 178. * A bibliográfia időközben megjelent (Hermann Strobach: Literatur zur volkskundlichen Gegenwartsforschung. Ungarn. Von Imre Katona. Deutsches Jahrbuch für Volkskunde. Band II. Jahrgang 1965. Teil II. 363—382.). 166