Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)
Vargha László Gyula: Néhány morotva vizsgálata és hasznosítása a Felső-Tisza-vidék környékén
hoz hasonló üdülési, ún. Tisza-kanyar kialakítása. Erre a kezdő lépéseket a gyakorlatban már meg is tették. Magyarország északkeleti részén változatos tájegységeket: a Tiszahátat, Rétközt, a Nyírséget és a Tokaji-hegyet a Tisza hatalmas íve egy csokorba fogja össze: „Tisza-kanyar" néven. Számos kincse: a morotvák csodálatos világa, a Tisza fövenye, a változatos ártéri erdők, az ősi növényvilágból visszamaradt területek, az ősi alapokon nyugvó népművészet, a kiváló halételek és borok — de nem utolsósorban selymes vize és nyugalma — jelentik a vonzó erőt ide a „csend szigeteire". Ez a Tisza-kanyar a Tiszatáj sajátos hangulatú, történelmi emlékű tájával kezdődik és morotváktól kísérve Tokajnál „a borok királyának" szülőföldjén, a Tisza és a Bodrog találkozásánál ér véget. Ez a terület Tokaj kivételével közigazgatási szempontból SzabolcsSzatmár megyéhez tartozik. Ez gazdaságilag jelentős lehetne az eddig idegenforgalmilag mostohán kezelt északkeleti országrészen. További gazdasági kérdés, hogy az ármentesítés, belvízrendezés és folyamszabályozás elvégzésével a kapcsolódó külföldi szomszédterületek vízgazdálkodási kölcsönhatásait is figyelembe kell venni. Napjaink egyik legnagyobb problémája. Több vízfolyás a körülöttünk levő államokban ered: pl. a Tisza, Túr, Szamos és a Kraszna. Ez egységes szemléletet kíván az országhatáron túli vízgyűjtőterületekkel, ami nem könnyű feladat, mert nemzetközi együttműködésre van szükség. Ennek megfelelően a közös érdekű folyószakaszon a vízügyi munkákat össze kell hangolni. Közös tervezési módszerek kialakítása szükséges. Különösen fontos a bel- és árvízvédekezésben a harmonikus együttműködés. A vízfolyások mennyiségi és minőségi követelményeit biztosítani kell, ebben a kérdésben néha nehézségek merültek fel, és károk keletkeztek. A fejlesztés érdekében a Felső-Tiszavidék vízgazdálkodása megkívánja a távlati tervek közös készítését is. Néhány adatot vizsgáljunk meg a kapcsolat érzékelése céljából: (FelsőTiszavidék vízgazdálkodási keretterve alapján 13. Bp. 1965.) Belépési szelvény Vízgyűjtő terület Foly ó - vízfolyások ha Tisza Tiszabecs 970 700 Túr Garbolc 94 400 Szamos Csenger 1 580 200 Kraszna Ágerdő 197 400 Homoród-csat. Teljesen román ter. 31300 Az árvízvédelemben is közös érdekeltségi szakaszok vannak: Néhányat megemlítünk : Tisza jobbpart 62,8 km magyar, 40,0 km szovjet töltés magyar—szovjet viszonylatban. Túr 35,12 km magyar, 39,35 km román töltés magyar—román viszonylatban. Szamos jobbpart 31,39 km magyar, 26,64 km román töltés magyar— román viszonylatban stb. A folyamszabályozási munkálatok szakaszai közül a Kraszna folyón Győröcske—Bezdédnél 17 km hosszú magyar—csehszlovák érdekeltség van. 57
