Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Vargha László Gyula: Néhány morotva vizsgálata és hasznosítása a Felső-Tisza-vidék környékén

A nemzetközi együttműködés ugyanígy szükséges belvízvédelemnél is. A Beregi-öböl magyar—szovjet területre esik. Az 57 900 ha területből magyar felügyelet alá 37 800 ha esik. Ezek a vizek szovjet területről érkeznek hozzánk és az Eszenyi-zsilipen keresztül szintén szovjet területen jutnak a Tiszába. Hasonló nemzetközi belvízvédelmi terület a Szipa-öblözet. Tisza—Túr—Szamos közi öblözet (magyar—román), továbbá a Szamos—Kraszna-közi, Ecsedi-láp belvíz öblözet (magyar—román). Vízgyűjtője két vízrendszerből áll: 1. A Keleti-övcsatorna, 2. Lápi-csatornarendszer. Eddig még közös terv nem készült az öntözésre vonatkozóan egyik szomszédunkkal sem. Fontos lenne a szovjet és a Felső-Tiszavidéki magyar fejlesztési tervek készítése. A közös vízgyűjtőterületekkel kapcsolatban a szovjet oldalon nagyobb szabású öntözési tervek készülnek, melyek befolyásolhatják a magyar érdekeket is, különösen a Tisza nyári vízmérlege indokolja ezt. Nagyobb intenzitással kell ezeket szorgalmaznunk. Az utóbbi árvíz is nemzetközi összefogásra utal. A szennyvízelvezetést és a vizek tisztaságát nem érintettük, szükséges még itt is kitérni erre, mert komoly probléma a Lápi-csatorna, a Bodrog szennyezettsége. A Lápi-csatorna a Kraszna folyó halállományára jelent veszélyt. Közegészségügyi szempontból is fontos a tisztaság megőrzése, ez egyébként másutt is komoly problémát jelent. A hordalék is különböző problémát jelenthet. A folyamszabályozás, a hordalékmozgás és a bioföldrajz összefüggésben van egymással, ezért röviden foglalkoznunk kell vele. A hordalék keletkezését a vízerózió okozza. A lebegtetett hordalék a vízben lebegve, a vízsebességgel megközelítően azonos gyorsasággal mozog. Fontos vizsgálni e működő erőket, a hordalék milyenségének és mennyiségének összefüggéseit, mind a kétféle hordalék esetében. Időszakonként néhány morotva folyóvízzé alakul át, így indokolt vázlatosan erre kitérni. Az ipari víz szempontjából nagy fontossága van a lebegtetett hordaléknak, mert koptatja a vezetéket, és eldugulást okozhat rajta. Vízbe jutva rontja a minőséget. Természetesen évszakonként is változik. Pl. nyáron magas vízállásnál 100%-kal is nagyobb a hordaléktöménység, mint télen. Alacsony vízállásnál az arány még nagyobb, eléri a 400%-ot is. Nyíregyháza a közeljövőben az ipari víz igényét a Tiszából tudja kielégíteni. Megközelítően azt mondhatjuk, hogy a Tisza ezerszer több lebegtetett hordalékot szállít, mint görgetve szállított hordalékot. A görgetett hordalékszállítás átlaga: 5—7 kg/sec. Ezeknek vizsgálata a gyakorlati élet számára rendkívül fontos. A kiszámított sebesség tájékoztat arról, hogy milyen határértéknél nagyobb sebesség szükséges a hordalék továbbszállítására. Ipari vízkivételnél a hordalékot ülepítéssel kell eltávolítani. Ha a vízkivétel öntözési célokat is szolgál, a folyókhoz kapcsolódó morotvák és csatornák feliszapolódását kell megakadályozni. Ekkor a lebegtetési sebességnél nagyobb sebességet kell tervezni. A Tiszán a lebegtetett hordalékszállítás a legjelentősebb. A Tisza magyarországi szakaszán. így már a felső-tiszai részen sem számottevő a görgetett hordalék szállítása. A Tisza hordalékmennyisége négyszerte nagyobb a Dunáénál, így a kisebb vízhozama ellenére is évi átlagban kb. ugyanazt 58