Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Bencsik János: A szőlőskertek építése Hajdúböszörményben

Bencsik János A SZŐLŐSKERTEK ÉPÍTÉSE HAJDÚBÖSZÖRMÉNYBEN Örvendetes tény az, hogy a közelmúltban megjelenhetett a „Tanulmányok Hajdúböszörmény néprajzához" sorozatban Dám László gondos munkája: „A hajdúböszörményi szőlők népi építkezése" (Közlemények a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetéből 25. szám, 1972.). Tanulmánya bevezetőjében, mintegy eddigi ismereteink összegezéseként szólott a város szőlőskertjeinek kialakulásáról, azok életéről. Az azóta eltelt időben végzett levéltári kutatásaim nyomán úgy ítélem meg, hogy a szerző által összegezett gondolatok további bővítésre, hellyel-helylyei pedig módosításra szorulnak. Hiszem, hogy az általam elmondandók tovább tökéletesítik azt a képet, amelyet a hajdúböszörményi szőlőskertekről, — éppen azok fontossága, a népi gazdálkodásban betöltött szerepük miatt —, eddig ismertünk és számon tarthattunk. Megjegyezzük mindjárt, hogy a szőlőskertek kialakulásának történetét először Dám László követte nyomon, mert akik előtte e kérdéssel foglalkoztak (Györffy István és H. Fekete Péter) több ponton téves álláspontot képviseltek.

1 Az érintett szerzők által használt és az újabban feltárt adatokat egybevetve azt tapasztaltam, hogy néhány levéltári forrást, azok szűkszavúsága miatt nem tudtak megfelelően értékelni, ezért azokat tévesen azonosították, illetve a rendelkezésükre álló források szövegét összekeverték. Elsőként tehát a szőlőskertek telepítésének, a szőlőskertek építésének rendjét, az egyes szőlőskertek kialakulásának, ha adatunk van rá, akkor kiosztásának idejét és módját állapítjuk meg. Nincs okunk kételkedni Poór János állításában, amikor az 1643-as polgári hajdúk statútumában említett szőlőművelés párhuzamaként a többi hajdúvárosban, így Hajdúböszörményben is feltételezi, hogy szőlőskert van, hogy szőlőművelés folyik a XVII. század közepétől.

2 Ezért az 1715-ös és az 1720-as városi összeírások már egy évtizedek óta meglévő, megállapodott, s gazdasági jövedelmezősége miatt újabb telepítésre ösztönző szőlőkultúrát rögzíthettek. Közvetlenül is utal e tényre egy 1712-es bejegyzés: „Nagy Miklósné, Haraszti Panna Asszony azon Böszörményi szőlős kertben lévő szőllejét magának meg tart(hat)ani (kéri) és munkálódni légyen szabad velle . . .".

3 1719-ben Szegedi János nyilas szőlőjét említik, „mely. ., Puszta lévén eő Kgyme plantalta és építette a benne lévő szőllőt"." Ugyancsak ekkor jegyzik fel, hogy Koncz György kilenc máriásokért egy nyilas puszta földet vásárolt, s „maga építette a rajta lévő szőlőt".

0 1721-ben pedig fél nyilas szőlőt „rákot béSzőllő Vesszővel" Koncz György.

0 Vitathatatlan tény az, hogy a város első szőlőskertje a később Ö vagy Vénkert néven emlegetett terület, illetve annak egy része, amelynek meglétére a XVIII. század elejétől találunk írásos adatokat.

7 Mellette azonban már 1719-ben illetve 1721-ben Külső Szőllőskert néven új telepítésű kertet 219