Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)
Bencsik János: A szőlőskertek építése Hajdúböszörményben
említenek, amelynek a nevéből arra következtethetünk, hogy az eredeti, az ősi kertnek a várostól távolabbi (külső) részén osztották az új nyilasokat, amelyben a kérdéses időben már több gazda (Szegedi János, Koncz György és Bódor Miklós) befejezte a „szőllő plántálást és építést". Bizonyára e két kertet különböztetik meg 1767-ben a csőszök bérét megállapító határozatban is Belső illetve Kis névvel. „Az Szőllős Kert Csőszeinek fizetések életre nézve, a Belső Kertben fél Véka egész Nyilasról, egy Kenyér, egy Garas, a kié pedig csak félig megyen és csak annyi mint a Kis Kert (külsőkert) beli 4-rész, fél kenyér egy poltura." 8 A szövegből kitűnik, hogy a kertek különállanak, és a Kiskert nyilasai fele akkora területűek, mint a Belsőkertben. Ennek valószínű magyarázatát abban látjuk, hogy utóbb a kevesebb vagyonú, (vagy kisebb jogú) lakosoknak osztották ki az ún. Kiskertet. E két terület azonban az 1790-es évekre egységesült, így a mai Vénkert néven ismert városrész helyén lévő szőlőskertek összeolvadtak, s a különböző források már együttesen csak Ö vagy Vén szőlőskertről tesznek említést. 1794-ben ,,A régibb szőlős kertbe Hagymási György és P Nagy Ferencz Kert Gazdáknak fel eskettettek." 9 Ugyanekkor csakis két szőlőskertről rendelkeznek, éspedig az Ujj és az Ó kertbeli szüretről." 1 A következő szőlőskertet 1791-ben osztották. 1 1 Az időrendben harmadik kert létesítésére a város Zaboskertjét használták fel. 1 2 Ekkor részletes szabályzatot alkottak, amely minden bizonnyal a régi szőlőskertben is érvényben volt, s az új kertben lévő nyilasok tulajdonjogát így szabályozták: „2" Azon szőllő földekből most az osztás után sem pedig soha in futuram a Ns Magtus híre nélkül senki is ex parte, aut per totum el nem adhat és ha a vételnek Protocolláltatása nélkül örök áron venne is az földekből. . . azon vétemény, mint zálog úgy fog gondoltatni." ,,3" Ezen osztandó szőllő földeket ki ki a maga szabad tettzése szerint akár örök áron akár zálogba el idegenítheti csak hogy. . . a második punctum szerint. . . a Magtus hírével legyen.. . ha midőn valaki és akárki el akar adni (ezen földek közül) a Törsökös Hazafiaknak mindenkor pemtioja fog lenni." „4" Ha ki az általa meg veendő földet vagy most be nem ülteti vagy akárki és jövendőben akár mikor miveletlenül és Parlagon hadja... a Város fizetés nélkül el fogja venni." „5° Eperj és Dió fákat senkinek sem szabad ezen földekbe ültetni." 1 3 1794-ben aztán a következő indoklással ismét új, immár a negyedik szőlőskertet osztják a városban: „Az 1791 di k Esztendőben osztatott és építteni kezdett Szőllős kertet a Lakosok szorgalmatossága reménységen kívül már annyira vitte; hogy azon kertnek be plántálása már szinte tökéletességbe ment... minthogy pedig... sokan a lakosok közzül esdeklő kérelemmel jelentették (a hadnagy előtt magukat), hogy az 1791 di k esztendőben osztatott szőllőskert alkalmatosságával nem volt módjuk benne hogy szőllő földet szerezhessenek." 1 4 így került kiosztásra a Vénkert és a Zaboskert közötti „Középső ugarban a Város egy Néhány Telek aj ja Ugar fölgyei". A felosztás mikéntjére vonatkozóan irányadó volt az előző, 1791. évi osztás: „mind a Nyilasoknak mennyiségekre, azoknak árára és az eladásának conditiojára nézve az előbbi osztás legyen az (irányadó)". 1 5 E kertet szinte az alakulásától kezdődően földrajzi helyzete miatt Középső vagy Középkertnek nevezték. 1 6 220
