Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)
Novák László: Hajdúböszörmény telek- és településrendszere
cionálnak, vagyis megvannak a városi gazdasági központok, melyről tavaszszal költöznek a tanyára. A gazdálkodás a család munkaerejét fokozottan igénybe veszi, napszámos munkára már nincs lehetőség. Sokan már csak dacból — főként az idősebbek — tartják a tanyát, járnak ki a határba míg bírják. Ahol mégis állandóan lakják a tanyát, ott az állattartás teszi azt érdemessé, s ez továbbra is fenntartja, illetve növeli a tanyák gazdasági és társadalmi elszigeteltségét. A határ távolabbi részeiről nehéz beközlekedni a városba, különösen mikor az időjárás teljesen járhatatlanná teszi az utakat. Hajdúböszörmény mai településképe A tsz-szervezéssel beköszöntő változás alapjaiban módosította a korábbi hagyományos paraszti kisüzem gazdálkodási rendszerét, s ez a telekrendszerben is mélyreható változást idézett elő. Az átalakulás szükségszerűen magában hordozza a fejlődés tendenciáját, amely a településfejlődésben is új rendezési elvet érvényesít. 1960 a városiasodás fellendülésének a mérföldköve. Az elmúlt tíz esztendőben számos ipari létesítmény épült, növekszik az ipari dolgozók száma, fokozatosan megtörténik a népesség foglalkoztatottságának átrétegződése. 11 0 A hagyományos paraszti gazdálkodás telekszükséglete az új viszonyok között megváltozott. A városi telkek többsége jelentős funkciócsökkenést szenvedett, sok esetben a tsz-ben dolgozás már nem igényel különösebb telekberendezést. Ezen tényezők, valamint a tervszerű városépítő politika következtében szanálni kezdik az egykori Belsőség telkiállományát, ahol korszerű emeletes lakóházakat építenek, tehát hangsúlyozottan érvényesül a városterület lakó jellege. A város központjának kiépítése maga után vonja a város területének funkcionális tagolódását. Évszázados fejlődéssel kialakult Hajdúböszörmény történelmi városmagja: a Bocskay téren áll a református templom (49. kép), körülötte a gimnázium, a városi tanács, az egykori kerületi kapitányság épülete. E mag körül sorakoztak a polgáriasodott parasztság módot tükröző épületei (1. kép). Most itt, az egykori Belsőségen építkezés folyik: régi telkek helyén emeletes lakótömbök sora jelenik meg (50. kép). A belsőség ezáltal egyértelműen lakócentrummá alakul, hiszen a lakások összesűrítésével a régi gazdálkodás építményei (istálló, disznóól, góré, szénatartó, stb.) véglegesen eltűnnek. Az egyes lakótömbökben áruházakat is létesítettek, tehát e városrész kereskedelmi központ jellege is fokozottan érvényre jut. A Belsőséget körbevevő egykori Kertség azonban ma is falusias jellegű. Bár a telkek funkcióváltozáson mentek keresztül, alakjukban és építményeikben még őrzik a korábbi gazdasági állapotokat. A városból kivezető utak mentén (pl. a Debreceni út) már itt is megjelentek az emeletes, korszerű tömeglakások, amelyek elsősorban a városi lakosság nem mezőgazdasági foglalkoztatottságú rétegének nyújtanak otthont. A város legszélén egy új funkcionális övezet van kialakulóban: bár az egyes ipari létesítmények itt helyezkednek el, itt kaphat teret a városi üdülő, hétvégi nyaraló övezet. Legfontosabb mozgató ez esetben a gyógyvizű strand lehet. A városiasodás tehát tényében és lehetőségben perspektivikus. Mindezen cél előmozdítását hivatott szolgálni a rendezési, városfejlesztési terv. 204
