Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)
Novák László: Hajdúböszörmény telek- és településrendszere
amely nemcsak az építkezést foglalja magába, hanem a város közművesítésére és parkosítására is kiterjed. A határban fokozatosan körvonalazódik a fejlődés iránya. Az ötvenes évek elején már megkezdődött a nagyüzemi mezőgazdasági központok kialakítása, amelyek bázisát sok esetben az egykori nagygazdák majorközpontjai képezték. Már ekkor megkezdődött a tanyavilág bomlása. Ennek üteme 1950—1960 között legnagyobb a legkorábban tanyásodott területeken; Réten és Viden volt. Ugyanebben az időben viszont egyes határrészeken (Kis- és Nagypród, Keleti-Csordanyomás, stb.) többszörösére emelkedett a tanyák száma, mint korábban volt. Sorsdöntő fordulat következett a tanyák életében 1960-ban, a tagosítás következtében: tendenciózusan pusztulnak a tanyák Hajdúböszörmény határának egész területén (48. kép). Az alábbi táblázatban szemléltetjük a tanyásodás alakulását 1910-től 1970-ig: Határrész Népesség (fő) lakóház (db) Év 1910 1920 1930 1950 1960 1970 1950 1960 1970 Északi és Déli Lucernás 212 219 Gátmegett 103 111 — 114 222 42 71 KeletiCsordanyomás 113 104 253 216 1315 841 454 NyugatiCsordanyomás 155 _ _ Kispród 151 140 485 156 488 46 139 Nagypród 332 286 321 1210 82 306 Depauli 132 90 48 — — — — Kiszelemér — — 327 180 228 41 82 Nagyzelemér 94 172 284 102 Rét 1672 1717 1832 2030 508 472 150 Szigetorr — 146 168 360 377 107 110 Telekföld 274 373 451 845 185 277 54 Hegyközi Telekföld _ _ _ _ 271 _ 100 Ugar — 90 — — — — — Vid 563 600 700 948 359 241 89 A tsz-ek megszerveződése után a közös gazdaság központjaiba, az üzemegységekbe tolódott át a munkahely, ezáltal egyesítve magába a tanyák eredeti gazdasági rendeltetését. A fejlődés következő időszakában érvényesülnie kellene annak a folyamatnak, hogy ezekbe a gazdasági központokba tömörüljön a lakóhely is. E folyamat eredményeként a tsz-központban újra egyesülhetne a gazdasági funkcióval a lakásfunkció. Ez természetesen minőségileg magasabb szintet jelölne a fejlődés vonalában, mint korábban, a tanyásodás kezdetén volt. A nagyüzemi gazdaság termelési központjába tömörült tanyalakók számára már igényes szociális és kulturális körülményeket lehetne biztosítani: a villany megléte, a tömegkommunikációs eszközök a műveltség terjesztését szolgálhatnák az addig elszigetelt körülmé205
