Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)
Dankó Imre: Változásvizsgálat a néprajzban
zata: az angol funkcionalizmus és az amerikai pszichológiai iskola ellen. Ezekkel szemben a szovjet néprajztudomány gazdag forrásanyagot tárt föl, kiterjedt helyszíni gyűjtéseket végzett, expedíciókat szervezett, felhasználta a régészet eredményeit és bátran alkalmazta a társadalomtudomány törvényeit. Feldolgozási alapformájává lett a történeti néprajzi monográfia; amellyel többek között fontos tényezőként vitte be a néprajzi jelenségek osztályozásába a kronológia elvét. 2" A Szovjetunióban a kulturális változások, az új életformák néprajzi tanulmányozásának külön iskolája alakult ki. Kezdetben előszeretettel fordultak a korszak társadalmi korlátai miatt a munkásság élete és kultúrája kutatása felé. Ezen belül is különösen a folklórkutatás bírt nagy jelentőséggel. Ezekre a kutatásokra azonban sokszor az élettől idegen proletkultos szemlélet nyomta rá a bélyegét és saját korlátaik miatt nem tudták eredményesen szolgálni az új életmód, a kultúra változásának vizsgálatát. Ma már a szovjet néprajzi iskola értékes hagyományokkal rendelkezik az új életmód kutatását illetően is. Az új életmód, a kultúra átalakulásának vizsgálata közben szerzett tapasztalatait eredményesen hasznosítják mindenütt. A Szovjetunióban annakidején megindult kutatások nyomán egyre-másra jelentek meg a publikációk, amelyek egy kolhozfalu életével," 7 vagy magával a kolhozépítésser foglalkoztak. Nem késtek a módszertani munkák sem, már 1949-ben szó esett a kolhozok néprajzi tanulmányozásának programjáról. 3 Az új életet tanulmányozó néprajzi kutatások kezdettől fogva nagy jelentőséget tulajdonítottak egy-egy kolhoz vagy üzem tagsága műveltségének. 3 0 A műveltség színvonalától függően használtak ki ugyanis jobban vagy kevésbé jól bizonyos lehetőségeket. A műveltség, mint felépítmény azonos az életmóddal, de mint kategória, különbözik tőle. Kultúra és életmód között igen szoros kapcsolat van és éppen az új élet kialakulása szempontjából, a változások felmérése, megismerése érdekében szükséges ezeket a kapcsolatokat kutatni. Ennek tanulmányozására is nagy gondot fordítottak. 3 1 A műveltségi monopóliumok ledöntése a kis népek, népcsoportok számára is lehetővé tették, hogy haladjanak a szocialista fejlődés útján. 3 2 A kutatásokat részletekbe menően is folytatták. Legelőször a település, az építkezés változásait kutatták. 3 3 Jellemző volt az is a szovjet kutatásokra, hogy sokszor egy-egy falut, a maga egészében, minden viszonylatával együtt vettek vizsgálat alá."'' Szívesen dolgoztak ki kandidátusi disszertációnak is egy-egy idevágó témakört. 3' A szovjet kutatások több elvi és módszertani kérdést vetettek fel, amelyek körül aztán széles körű vita alakult ki. A vitát Kusnyer tanulmánya indította el és részt vett benne a szovjet néprajztudomány valamennyi számottevő munkása. 3" A vitázok megegyeztek abban, hogy a néprajztudomány fő feladata a népek kultúrájának tanulmányozása, azok nemzeti és etnikai sajátosságaiban, történeti kialakulásában, fejlődésében, bármely fokán álljanak is a társadalmi-történelmi fejlődésnek. Kifogásolták, hogy az eddigi kutatásokban sok esetben nem néprajzi témákat választottak a néprajzi kutatók és következésképpen nem is a néprajztudomány módszereivel közelítették meg a problémákat. Figyelmüket egyoldalúan az alap változásaira fordították és ennek megfelelően, néprajzi vizsgálódások helyett üzemszervezési, mezőgazdasági, ipari, statisztikai; a legjobb esetekben szociológiai felméréseket végeztek. Rámutattak a kutatási módszerek tökéletlenségére is, amennyiben az új téma, az új körülmények, új, a munka során kialakí155
