Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)
Dankó Imre: Változásvizsgálat a néprajzban
tandó kutatási módszereket követelnek. A vita legélesebben a tematikus vagy a monografikus feldolgozás vagylagosságánál mutatta meg a problémákat. És bár 1951-ben megegyeztek a vitatkozók a tematikus kutatások folytatásában, egységes álláspont mégsem alakult ki. A látszólag mellékes szempont méltán alkotta a vita központját. Mert a tematikus kutatások és feldolgozások pártján állók azt remélték, hogy így inkább néprajzi témák kerülnek kutatásra, feldolgozásra és szükségszerűen inkább.érvényesülnek a néprajzi módszerek, mint a monográfikus kutatások és feldolgozások esetében. A tematikus kutatáshoz kapcsolódott a földrajzi terület körülhatárolhatóságának kérdése is. Kívánatosnak tartották ugyanis, hogy ne egy egész falut, sőt még csak ne is egy kolhozt kutassanak, hanem csak a házat, a kolhoz gazdasági épületeit, az új szokásokat, a ruházkodás, a táplálkozás alakulásait, a családszervezet változásait. A vita során több konkrét kívánság is felmerült. Követelték, hogy ne a gazdasági folyamatokat vizsgálják, hanem az életmódban végbemenő változásokat. Szenteljenek nagyobb figyelmet az öntudatnak, az öntudat fejlődésének s ezzel kapcsolatosan vizsgálják a közoktatás, a népművelés, a rádió, a televízió, a sajtó hatását is. Rámutattak arra, hogy nemcsak a jelent kell kutatni, hiszen „semmi sem az égből hull alá" és az előfeltételek, az új létrehozásáért folytatott harc, ennek a harcnak az előzményei lényegesek, meghatározó erejűek. Természetesen megfelelően fejlett politikai fejlettség és érzéket feltételeztek a régi elemek kiválogatásához, rangsorolásához. Szükségesnek látták azt is, hogy a kutató huzamosabb időn át és nem csak egyetlen évszakban együtt éljen a vizsgálandó kollektívával, legyen az akár család, akár egy kolhoz. Robakidze kifejtette, hogy a tematikus kutatások nincsenek ellentétben a monografikus kutatásokkal és feldolgozásokkal, mert a tematikus kutatások a monográfikus feldolgozások számára készülnek. 3 7 A vitát, amelynek egyes részei magyarul is megjelentek, 3 8 összefoglalóan Balassa Iván ismertette. 3 9 A vitát Kusnyer foglalta össze 4 0 és egy határozat zárta le a Szovjetunió népei szocialista kultúrájának és életmódjának néprajzi tanulmányozásáról. Ez is megjelent magyarul. 4 1 A határozat kimondta, hogy a szocialista élet kutatására indított kutatómunka eredményei nem kielégítőek. Szükséges, hogy új alapokon fogjanak a munka folytatásához. Mindenekelőtt a néprajztudományt át kell hatnia a marxizmusnak és figyelmét a központi kérdésekre kell irányítani. Két ilyen központi kérdés rajzolódott ki a vita során. Az egyik a szocialista család és a családi élet, a másik pedig a mai népi lakóház alakulásának vizsgálata volt. A két témakört annyira fontosnak érezte a vitát lezáró egyeztető értekezlet, hogy ezen témakörök kutatására fel is hívta a szövetséges köztársaságok akadémiáit is. Az eredményes munka biztosítása érdekében szükségesnek mondták ki egységes munkaprogram kidolgozását. Annak érdekében pedig, hogy a feldolgozások eszmei-politikai színvonala emelkedjék, elhatározták, hogy a kutatók vázlataikat tájékoztatás és előzetes bírálat miatt kicserélik egymással, bemutatják. Kusnyer nyomán pedig hangsúlyozták, hogy a tematikus és a monográfikus kutatási módszert nem szabad egymással szembeállítani. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett működő N. N. Mikluho-Maklaj Intézet kollektívája a lefolytatott vita és az abból született határozatok szem előtt tartásával 1952—54-ben komplex vizsgálatokat folytatott Virjatyino faluban. A kutatógárda munkáiból P. J. Kusnyer szerkesztette a Virjatyino falu a múltban s a jelenben című monográfiát. 4 2 156
