Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)
Dankó Imre: Változásvizsgálat a néprajzban
azon alapuló gazdasági berendezkedés helyzetével, átalakulásával. 2 2 Külön érdekkel bír még a sok-sok feldolgozás közül az amerikai „községmonográfiák" módszerével dolgozó Fals-Borda kolumbiai etnográfus szociológiai igényű összefoglalása a kolumbiai paraszti társadalomról. 2 3 Megállapítja, hogy a hagyományos dél-amerikai paraszti életforma bomlóban van, mert a gazdasági alap, a termelési viszonyok erőteljes változáson mennek át. A szerző természetesen ezen belül nem a valóságos okokat fedi fel, hanem a kultúra és a személyiség viszonyának tárgyára vonatkozó elemzése révén a kolumbiai „paraszti egyéniség"-et határolja körül és ennek a paraszti egyéniségnek a viszonyulásait, lehetőségeit, érvényesülésének formáit elemezve próbál a változás kérdéseire feleletet adni. Több, kimondottan változásvizsgálati témaválasztással is találkozunk az idealista irodalomban. A nem materialista munkák közül kiemelkedő helyet foglal el Gulich nagyszerű munkája. Gulich egy libanoni falu társadalmi szervezetéről és kulturális változásairól írt módszertanilag is számottevő összefoglalást. 2 . Ez a munka igen közel jár a gazdasági-társadalmi alapok jelentőségének felismeréséhez, elemző bemutatásához, a termelési viszonyok, a kulturális állapot valóságos ábrázolásának követelményéhez. Mindezt talán az is magyarázza, hogy a szerző egy, a gazdasági és társadalmi fejlődésben lemaradt nép, illetőleg népcsoport életével foglalkozott. Itt, az egyenlőtlen fejlődés következtében lemaradt népeknél különösen szembetűnő a fejlődés. Szinte máról holnapra, szemünk láttára majd az egész kultúrállomány megváltozik. Érthető tehát, hogy a változás valóságos okait inkább az ezen a területen kutatók közelítik meg, mint mások. A változásvizsgálatok területén is a marxizmus jelenti a tetőt. A marxizmust itt sem megkövesedett tannak tekintjük, hanem egyrészt minden eddigi elmélet kritikai összegezésének, másrészt pedig eleven, ható tényezőnek, amely mint módszer hozzá alkalmazható minden kor kutatási témájához, mint tan pedig továbbfejleszthető, sőt tovább is fejlesztendő a megismert újabb törvényszerűségeknek megfelelően. A változásvizsgálatok területén a marxizmus annyiban összegezése minden előző elméletnek, amennyiben mindazokat a részeket tartalmazza belőlük, amelyek jók, helytállók, haszonnal járók. így például nem veti el az evolucionizmusnak a fejlődésre vonatkozó tanítását, sőt nagyon is lényeges tényezőnek tartja. De az evolucionizmus általános fejlődéselméletét konkretizálta és differenciálta; meghatározta az egyenlőtlen fejlődést, az egyes fejlődési fokozatok közti fáziskülönbségeket. Nem tagadja a migrációs elmélet lényegét jelentő vándorlás fontosságát sem. Hasonlóképpen sokra becsüli és alkalmazza a kultúrtörténeti iskola történetiségre való törekvését. A történetiség, a sokoldalúan elemzett múlt, a történelem, éppen egyik legfontosabb elemévé lett a marxista társadalomtudományoknak. Nem veti el azt sem, hogy az intézmények funkciói jelentősek s még kevésbé, hogy az egyes funkciók közötti összefüggést kutatni kell. A funkcióváltozás, a változások okait adó alapvető összefüggések vizsgálata ugyanúgy marxista követelmény, mint a gazdasági-társadalmi alap meghatározó jellegének vallása. A marxizmus tanítása szerint az életmód változásainak vizsgálatánál a gazdasági-társadalmi alapból kell kiindulni. A gazdasági alap vizsgálata, meghatározása után a termelési viszonyokat kell vizsgálni. A termelési viszonyok kutatásának ki kell terjedni a munkamegosztás kérdésére, a munkaszervezet formáira, a termelt javak cseréjére és megoszlására. Mindezek 153
