Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)
Dankó Imre: Változásvizsgálat a néprajzban
különböző változások. Mindkettőnek azonos oka van: változás az anyagi, termelési, társadalmi alapban. Természetesen nem minden változás egyformán lényeges, mély, kiterjedt és újat hozó. A változások végtelen láncolatából a néprajztudomány részére csak azok a figyelemreméltóak, fontosak, amelyek egy-egy közösség életére jellemzőek. A népi kultúra térben és időben változóan hol differenciálódó, hol integrálódó tendenciát mutat, mert mindkét irányban működnek eltérő erővel ható tényezők. Ez a kétirányú folyamat adja a termelési módból kiindulva az éppen aktuális népi kultúra táji tagoltságát — állapítja meg Barabás Jenő." A változások végtelenjében gyakori az olyan eset is, hogy a jelenség formája megmarad, nem változik, de a tartalom új. Az új tartalomnak megfelelően más lesz az illető jelenség funkciója. A funkcióváltozás vizsgálata azért lényeges, mert a funkciók kapcsolják össze a jelenségeket a társadalommal. A tartalmat a funkció fejezi ki és mihelyst a társadalmi fejlődés túlhaladja a kérdéses funkcióval kifejezett társadalmi viszonyokat, a jelenségek feleslegesekké válnak, elhalnak, illetőleg, ha megfelelő társadalmi körülmények közé jutnak, újabb változáson mennek át, új tartalmat és azt kifejező újabb funkciót kapnak. A kulturális elemek mennyiségi felhalmozódása idővel a további fejlődést gátolja. A felhalmozódott elemekből képződött akadályokat minőségi változás távolítja el a fejlődés útjából. 5 A változások a felépítményben a termelőeszközök és módok dialektikus fejlődésén alapulnak. A kulturális változások sem térben, sem időben nem egyforma intenzitásúak. Egyes helyeken gyorsabbak, másutt lassúbbak. Néhol nagy, másutt kisebb területre vonatkozóak. A társadalom differenciáltságától függően is más és más jellegűek, mert olykor egész népre, máskor csak egyes népcsoportokra, ismét máskor csak bizonyos osztályokra és rétegekre hatnak ki. Gunda Béla idézett tanulmányában említi, hogy a kérdést néprajzi szempontból vizsgálva az is bonyolítja, hogy a társadalmi változások egy része, mint például a matriarchátus, a patriarchális szervezet, a ciánok, törzsek, levirátus stb. nem a néprajz, hanem az etnológia körébe tartoznak. 6 Az etnológusnak számba kell vennie a külső hatásokat, hiszen a belső fejlődés sokszor külső hatásokra indul meg. Ebből a szempontból különbséget kell tennünk átvett elemek és hatás között. Az átvett elemek esetleg még formáikat sem tartják meg, hanem teljesen beolvadnak a népi organizmusba. A hatások ellenben kevésbé illeszkednek be és mint idegen, új elemek különféle folyamatokat indítanak el, melyek közül nem egy, újabb jelenségeket hoz létre, változást idéz elő. Gunda Béla a változások létrejötte szempontjából jelentős tényezőnek tartja még a migrációt is, azt mondja, hogy nem helyezkedhetünk vele kapcsolatosan teljesen negatív álláspontra. 7 A migráció jelentőségét topográfiai felmérésekkel, illetőleg a nyelvi elterjedés kartográfiai rögzítésével lehet megmutatni. A jelenségek földrajzi elterjedését több ok idézheti elő; elsősorban a szomszédságból eredő kölcsönös átadás-átvevés, azután az intézmények működése, a szokások élete, valamint egy etnikai egységből kiváló egyed révén, azután vándorlások, rátelepedés, kereskedelem, idegen területeken, népek között szerzett tapasztalatok útján. A jelenségek elterjedésében igen nagy szerepe van az egyes népek, népcsoportok gazdasági, társadalmi (műveltségi) viszonyainak. Más 10* 147
