Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)

Kövér Sándor: Adatok Hajdúböszörmény egészségügyének történetéhez

vele született golyvás és endémiás kretinizmus is előfordult néhány esetben, ami a rendszeres kezelés szükségességét indokolttá teszi. Bodnár és Straub vizsgálatai megállapították, hogy a Boda és környéke jódszegény, kevés a jód az ásott kutak vizében, a talajban és a termeivényekben. Egyes kutak vizében egyáltalán nem találtak jódot. A jódozott konyhasó használatával volna csökkenthető, illetve megelőzhető a golyvásodás. A beköltözötteknél a golyva 9 hónap múlva mutatkozik s a belterületre költözőknél legtöbbször elmúlik. A belterületen és a szikes határrészen nincs endémiás golyva. IV. Egészségügyi dolgozók: bábák, seboruosok, orvosok Bábákra vonatkozó legrégibb adatot az 1744. évi ref. anyakönyvben találtam: 1744-ben temették a bábaasszony leánykáját és ebben az évben halt meg Szalainé a „vén bába". Találtam egy 1750-ben kelt jegyzőkönyvet, amely magzatölés bűntettét tárgyalja. „A holt gyermek testének oculátiójára (hullaszemléjére) kiküldött Deputátus N. Bodnár Mihály és Varga István uraimék referálták, hogy a gyermeknek agykoponyája összetörve és torka is megveresedve volt, mely verességet a bábák szorongatásnak, fojtogatásnak jelének lenni mondanak." Egyébként a bűnös anyát fővételre ítélték. Egy 1755-ben kelt jegyzőkönyvből kiderült, hogy ismerték a magzatelhajtást. ,,Szekeresné tudott olyan szert, amit bevéve elveszett a gyermek, ha öttíz terhe is lett volna." Szekeresné maga is ezt használta, ha - mint mondta nem akarta, hogy gyermeke legyen. Bujdosó György özvegyével, Dobó Katalin 70 éves hites bábával megvizsgáltatták Szekeresnét és Bujdosóné megtapogatván így szólott: „Bizony Te viselős vagy, még pedig, amint reá sejtek, fiad lészen. A teher lehet úgy negyedfél hónapos." - Hát ilyen tudós bábáink voltak ! 1768-ból való az alábbi Bábák hitformulája (eskümintája) : „Az Igaz Isten, ki Atya, Fiú, Szentlélek, Tellyes Szent Háromság, egy örökké való Isten, igaz hitedben tégedet ugy segéllyen, hogy a bábaságban híven és igazán eljársz, ebben a te Hivatalodban legelőször az Isten dicsőségét, magad lelked Idvességét előtted forgatod: erre való nézve el távoztaccz minden ördögi mesterséget, büvölést, varáslást, annak idejében szegénynek, boldognak, lakosnak, jövevénynek egyaránt szolgálsz minden hátrálás nélkül. A beteg körül nem rendkívül való, hanem rendes füvekbül, fábul készült orvossággal élsz : a keresztelő vizet tisztán adod elől, a kereszt Atyáknak 's Anyáknak hivogatásában semmit el nem mulaccz, valamint az Atyák és Anyák elődben adják a rendes idő alatt, mind az Anyának, mint a Gyermeknek látogatásában szorgalmatos lészesz, és semmit el sem mulaccz, valami azokk hasznokra és meggyógyulásokra céloz, minden tehetséged szerint azon igyekezel, hogy ezen Hivatalodat mennél Istenesebben folytatod. Isten téged ugy segéllyen. - Anno 1768 die 20 Julii Szalainé Bábaságra adjuváltatott.-" (Eredeti helyesírással.) Mária Terézia 1777-ben elrendelte a sok halvaszülés miatt, hogy minden járás tartson a vármegye költségén képzett bábaasszonyt, aki a szegényeket ingyen kezeli. Még 1843-ban is voltak tanult és tanulatlan bábák. A fentiek nyilván tanulatlanok voltak. Kazinczi Sámuel főorvos jelentéséből tudjuk, hogy 1843-ban itt működött „Simándi Sándorné Vesprémi Susánna, szül. Nagyléta, 59 éves, réf., tanult bába, oklevele van a Pesti egyetemtől 1819-ből, tud magyarul, itt lakik 1819-től, városi bába 1819-től, fizetése 40 Ft." - Simándiné tehát okleveles bába volt. Valószínűleg rokonságban állott a Simándi seborvosokkal. 132'