Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz II. A Déri gyűjtemények. 2. javított kiadás (Debrecen, 2001)

35 liában a buddhizmusnak. A két és fél ezer évvel ezelőtt Buddha Sákjamuni elmélkedései és tanítása alapján fejlődésnek indult buddhizmus Ázsia legnagyobb vallása volt. Az Indiából kiindult vallás kezdetben nagyon egyszerű volt, és hívei magát Buddhát nem is istenként, hanem megvilágosodott tanítóként tisztelték. A buddhizmus Közép-Ázsia és Kína felé elterjedt északi (ún. mahájána) irányzatában azonban már több Buddha és Szent Boddhiszatva kultusza is kifejlődött. Ebből az irányzatból újabb indiai és a helyi ősvallásból átvett elemekkel gazdagodva fejlődött tovább a VIII. sz. közepétől a tibeti lámaista buddhizmus. Ebben több száz Buddha, Boddhiszatva és félelmes megjelenésű védőistenség kultusza volt szokásos. A templomokban, kolostorokban védőisteneket ábrázoló zászlóképek, ún. thankák voltak felfüggesztve az oltár mögött. Vászon- vagy selyemalapra, sablon után festették őket. A kiállított képen a Zöld Tára istennő alakja szerepel huszonegyszer; felettük Buddha képe van. A bronzszobrocskákat viaszveszejtő eljárással öntötték és tűzaranyozták. Akárcsak a képeken is, az istenségek ábrázolásának minden részletét (a testhelyzetet, a trónust vagy a hordozó állatot, a kéztartást - mudrát - és az attribútumokat) szigorú szabályok írták elő. Az egyes ábrázolások e részletek alapján határozhatók meg ikonográfiailag. A vitrinben két Buddha-szobor mellett Tára istennő szobra (32. kép), továbbá a félelmes megjelenésű Beg-ce és Sridevi védőistenség szobra látható a XVII-XIX. századból. A népművészet körébe tartozik a berakásos tűzcsiholó készlet. Az iszlám művészetét perzsa és más közelkeleti tárgyak képviselik: XVIII-XIX. századi perzsa kerámia, vésett és áttört díszítésű rézedények, zománcfestésű kávékészlet, tányérka és vízipipa látható. A felettük levő tollrajz (Iddogáló