Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz II. A Déri gyűjtemények. 2. javított kiadás (Debrecen, 2001)

A KELET VARÁZSA DÉRI FRIGYES ÁZSIAI GYŰJTEMÉNYE 32 A bejárattól balra levő kisebb porcelán tányérok XVIII. század végi japán exportból valók. Japánban csak későn, a XVII. sz. elején találtak porcelánföldet. A monopolhelyzetben levő Holland Kelet-Indiai Társaság ezután sok árut rendelt a dél-japáni Kyushu-szigeten, Aritában működő műhelyektől; a kikötő neve után ezek imari porcelán néven váltak ismertté Európában. Jellemző rájuk a máz alatti kék festés kombinálása máz feletti vörös és arany festéssel. XIX. század végi exportból való az alattuk levő két nagy plasztikus állatfejes és virágdíszes kínai, és a máz alatti kék festésű japán díszváza. A jobbra levő második vitrinben figurális kínai kerámia látható. A XV-XIX. századi palotaépületeken voltak gyakoriak a zöld és sárgásbarna mázas „tetőlovasok", mint oromdíszek. A délkínai Fucsien tartományi Töhuából való a fent elhelyezett két kiemelkedő fehér porcelán figura. Az egyik XIX. sz. eleji figura a könyörületesség istenét, Kuanjint ábrázolja lótusztrónuson ülve (26. kép). A bejárattal szemben kék kínai selyemköntös van, gazdag hímzéssel. A XIX. századból való, de mintája a régebbi mandzsu császári ruhák dí26. szítését őrzi: alul hullámok között a Szent hegy van, középen nagy, aranyhímzésű sárkány lángoló gyönggyel (a sárkány a császár jelképe volt, és eredetileg csak a császári család tagjainak ruháin szerepelhetett). Két főnixmadár, denevérek, buddhista- és szerencsejelek szerepelnek még a felhőminták között. Kínából, a XIX. század közepéről való a köntöstől balra levő nagy selyemhímzés-pár is: az elefántok hátán levő díszes váza arra utal, hogy ezek buddhista oltár fölé lehettek függesztve. A kínaiak háromezer évvel ezelőtt már szinte felülmúlhatatlan tökéletességű, művészi bronzedényeket öntöttek szertartási célokra. A bronzöntés azóta is az egyik legfontosabb iparmű-