Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz II. A Déri gyűjtemények. 2. javított kiadás (Debrecen, 2001)

33 A KELET VARÁZSA DÉRI FRIGYES ÁZSIAI GYŰJTEMÉNYE veszeti ág maradt. A bejárattól balra levő vitrinben kínai bronztárgyak láthatók. Témakörük taoista, konfucianista és buddhista. A Hosszú Elet Isteneként, bivalyon ülve van ábrázolva Lao-ce, a taoista filozófia alapítója (27. kép). Buddhista oltáron állhatott a vázát tartó elefánt. A szarvas szintén a hosszú élet jelképe volt. A gyertyatartót egy halhatatlan alakja tartja. A sokkarú istenség Kuanjin. Lótuszvirágos alapzaton ül Buddha. A nagyméretű szobor a meditáló Buddhát ábrázolja. E vitrin után kos formájú, rekeszzománcos díszítésű kínai díszedény áll, mely 1800 körül készülhetett. A kínaiak nyugatról, Bizánc és Perzsia felől vették át a rekeszzománcozást a XIV-XV. században. A réz vagy bronz alapú edényekre a mintának megfelelően hajtogatott rézlemezkéket, ritkábban sodrott huzalt erősítettek. Az így képzett rekeszekbe különféle színű zománcpasztát tettek és többször égették az edényt. A következő vitrinben egy másfajta eljárással, zománcfestéssel díszített kínai vázák és dobozok szerepelnek a XVIII-XIX. századból. E technika központja a déli Kanton város volt (28. kép). Az ezutáni vitrinben kínai elefántcsont-, kőés féldrágakő-faragványok szerepelnek. A rendkívül kemény jadekövet a kínaiak a legnemesebb anyagként tisztelték. Két fő változata a jadeit és a nefrit; legszebb a zöldesfehér színű. Mintegy háromezer évvel ezelőtt szertartási tárgyakat, amuletteket, majd később ékszereket, vázákat, füstölőedényeket faragtak ilyen kőből. Az Ég jelképe volt a középen átfúrt pi-korong (29. kép). Szokatlan formájú tárgy van a vitrin közepén: nyele fekete ébenfa és három áttört jadelap díszíti. Ez a zsu-ji, melyet jókívánságok kifejezésére küldtek hivatali kinevezés vagy esküvő alkalmából. Gyakori volt a régi Kínában a kőből faragott pecsétlő. Különösen festők, irodalmárok és hi28.